Alma, áfonya, hagyma, káposzta, karfiol, kakaóbab, kávé, körte, mandula, mustár, napraforgó, repce, retek, sárgarépa, takarmánylucerna, uborka – ez mind megcsappanhat a boltok polcain, ha tovább folytatódik a méhek tömeges pusztulása. Mindez a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) első átfogó beporzójelentéséből derül ki, amelyben az MTA Ökológiai Kutatóközpont is közreműködött.

Az is olvasható a jelentésben, hogy ha a mennyiséget nézzük, az emberiség élelmének 30-35 százaléka az állati beporzás sikerességétől függ. Ha a növényi alapanyagok sokféleségére, az élelmiszerek minőségére gondolunk, akkor ez az arány még jóval magasabb – írja az mta.hu.

Ha a jelenlegi mértékben csökkenne tovább a beporzók száma, a legvalószínűbb következmény az lenne, hogy az élelmiszerboltok zöldség-gyümölcs részlegeinek kínálata sok helyen a felére csökkenne, emiatt pedig nőne az alultápláltság kockázata. A jelentés arra is emlékeztet, hogy az olyan növények, mint a kávé vagy a kakaó, kiemelten fontos bevételi forrást jelentenek több fejlődő országban.

Csak vadméhekből 20 ezer fajt tart nyilván a tudomány. A méheken kívül sok lepkefaj, darázs, legyek, egyéb rovarok, denevérfélék és madarak vesznek részt a beporzásban. Az IPBES összegzése szerint a világ éves élelmiszertermeléséből 235-577 milliárd dollárra rúg az a mennyiség, amely közvetlenül a beporzóktól függ.

A jelentés szerint a megoldás egyértelműen a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele. A konkrét javaslataik:

• A termőföldeken létesítsenek vadvirágokkal borított sávokat.
• A termelők egész tájakra kiterjedően biztosítsák vagy növeljék a beporzók élőhelyeinek változatosságát, ebben használják fel a mozaikos jellegű élőhelyeket kialakító, hagyományos mezőgazdálkodási módszereket.
• Csökkentsék a növényvédőszer-használatot: keressenek vegyszermentes módszereket a károk elhárítására, új technológiákkal csökkentsék a vegyszerek szóródását.
• Javítsák a méhtartás körülményeit. Ide értendő a kórokozók elleni fellépés és a méhkereskedelem és -tartás hatékonyabb, jobb szabályozása.

A kihalással fenyegetett beporzó fajok száma folyamatosan növekszik, és emögött számos esetben az emberi tevékenység, főleg a földhasználat változása, az intenzív mezőgazdasági eljárások és a növényvédő szerek alkalmazása áll. A jelenségről a méhek kapcsán korábban részletesebben is írtunk, a magyarázó cikkünket ide kattintva olvashatja:

Az IPBES a klímaváltozás problémájával foglalkozó, szintén ENSZ-hátterű szervezet, az IPCC mintájára jött létre 2012-ben. A 124 ENSZ-tagállam alapította testület célja a Föld ökológiai állapotának felmérése és az ökoszisztémák katasztrofális romlásának megállítása. Ennek az első konkrét eredménye a több száz kutató mértékadó eredményeit összegző, két év alatt megszerkesztett jelentés.