A hosszútávú repülés bajnokaiként tisztelt vándormadarakat egy aprócska szitakötő is megszégyeníti. Kiderült ugyanis, hogy ezek az aprócska rovarok akár 7000 kilométert is megtesznek a levegőben. A rovarvilág korábbi rekordere, a királylepke csupán 4000 kilométeres távot tesz meg Észak-Amerika és Mexikó között.

Mivel a szitakötőkre aligha lehetne gps-es nyomkövetőt tenni, a tudósok inkább a génjeit vizsgálták meg a Pantala flavescens szitakötőfajnak. A Texasban, Kanadában, Japánban, Koreában, Indiában és Dél-Amerikában begyűjtött dns-ek feldték fel a szitakötő titkát.

„Először fordul elő, hogy gének alapján vizsgálatja valaki a rovarok útját” - mondta Jessica Ware, a PLOS ONE tudományos lapban publikált tanulmány vezető szerzője. A dns pedig azt mutatta, hogy a világ egymástól nagyon távoli régióiban élő egyedek dns-e keveredett egymással. Ez biztosan nem történt volna meg, ha mindegyik helyben maradna, és csak ott szaporodna, állítja a kutató. 

A szitakötő a testfelépítése alapján tökéletesen alkalmas arra, hogy hosszú utakat tegyen meg, és a szárnyaival messzire elvitorlázhat a szelek hátán.