Magyar csillagászok a Kepler és a Herschel űrtávcsövek mérései alapján a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójaként azonosították a (225088) 2007 OR10 jelű égitestet – írja a Csillagászat.hu. A magyar kutatócsoport már több szakcikket publikált a K2 naprendszerbeli megfigyelései alapján; a legfrissebb eredményeiket az Astronomical Journal folyóirat közölte.

A 2007 OR10 a Naprendszer legnagyobb ismert, névvel nem rendelkező égitestje. A Neptunuszon túli tartományban kering; most a Plútónál is csaknem háromszor távolabb van a Naptól. A mostani mérésekig semmit nem tudtunk róla, csak azt hogy nagyon vörös a felszíne.

A magyar kutatók a Keplerrel 10 napig, megszakítás nélkül megfigyelhették az égitestet. A Keplert eredetileg más csillagok körül keringő bolygók megfigyelésére használták, de a meghibásodása óta számos naprendszerbeli égitestre is rálát, amit a magyar kutatók ki is használtak.

A K2 által megfigyelt, nagy számú főövi és Neptunuszon túli kis égitest lehetővé tette, hogy kifejlesszünk egy szoftvercsomagot, amivel a lassú naprendszerbeli célpontok fényváltozásait vagyunk képesek hatékonyan megmérni. Ezzel képessé váltunk arra, hogy a Kepler által észlelt leghalványabb objektumok fényességét is nagy pontossággal, és példa nélküli időbeni lefedettséggel tudjuk követni.

– mondta Pál András (MTA CSFK/ELTE), az eredményeket bemutató szakcikk vezető szerzője, a szoftver fejlesztője. A módszerével egyértelműen azonosítani lehetett a 2007 OR10 forgásából adódó fényváltozásokat.

A kutatók a látható fényben mért adatok mellett az európai Herschel-űrtávcső infravörös hullámhosszakon készült méréseit is felhasználták az égitest vizsgálatához. A két űrtávcsővel a törpebolygó által visszavert, illetve az általa elnyelt, majd hősugárzásként visszasugárzott napfény arányát is meg lehetett határozni.

A látható és infravörös fényű mérések kombinálásával egyszerre tudtuk meghatározni a méretet és a fényvisszaverő képességet. Ezekből kiderült, hogy a 2007 OR10 jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk, és valójában a harmadik legnagyobb ismert törpebolygó a Naprendszerben, a Plútó és az Eris után.

– mondta Kiss Csaba (MTA CSFK), aki a Herschel Neptunuszon túli égitesteket felmérő programjában is részt vett.

A kutatók számításai alapján az égitest átmérője 1535 km, ami közel 250 km-rel több az eddigi értéknél. A nagyobb méret egyben jóval sötétebb felszínt is jelent. A 2007 OR10 a napfénynek kevesebb, mint 10 százalékát veri vissza, míg például a Plútó és az Eris fényvisszaverése 50-90 százalékos.

A Kepler-űrtávcső a meghibásodása után két évvel állt újra munkába. Ekkor kezdte meg az új küldetését, melynek során 70-80 napig figyel meg egy-egy adott égterületet. Az elmúlt két év alatt kiderült, hogy a kényszer szülte program új magasságokba emelte az űrtávcsövet.

A K2 felbecsülhetetlen értékké vált az asztrofizika szinte minden területén, az exobolygóktól a csillagok fizikáján át az extragalaktikus és naprendszerbeli vizsgálatokig. A Keplert más csillagok körüli bolygók felfedezésére tervezték, és nem közeli, mozgó objektumok követésére, de az általunk javasolt megfigyelési módszerek segítségével a Naprendszerben is látványos eredményeket tudtunk elérni.

– mondta Szabó Róbert (MTA CSFK), aki a kis égitestek mellett elsősorban változócsillagokat kutat a Keplerrel.