Több mint két évtizeden át kihalás fenyegette a louisianai fekete medvéket; az ikonikus állat ihlette a hagyományos plüssmackót, angolul teddy beart. (Fontos, hogy ne keverjük őket össze az elektronikus grindcore-ban utazó svéd bandával, a Teddybearsszel; ha választanunk kell, hogy melyikük társaságában töltsünk el egy estét, inkább őket válasszuk.) A faj mostanra szerencsésen megmenekült a kipusztulástól – jelentette az amerikai hal- és vadvédelmi szervezet, az FWS.

A fekete medve (Ursus americanus lutelous) először 1902-ben tűnt a köztudatban. A Mississippi vidékén rendezett medvevadászaton Theodore Roosevelt nem volt hajlandó lelőni egy csapdába esett medvét, mivel ezt nem tartotta sportszerűnek. A sztorit felkapták az amerikai lapok is, köztük a Washington Post karikatúrarovata is. Egy New York-i édességárus meglátta a rajzot, és két kitömött plüssmackót tett az üzlete kirakatába; ő nevezte őket Teddy mackóknak. A plüssállatok olyan népszerűek lettek, hogy a tulaj hamarosan megindította a tömeggyártást is.

Bár ők voltak a világ kedvenc játékmackói, a fekete medvékre nehéz idők köszöntöttek. Louisianában természetes élőhelyeik voltak az áradással elborított erdők, de az emberi tevékenység és a tájgazdálkodás ezen sokat változtatott. A Mississippi déli és Texas keleti részén, a medvék élőhelyén 1992-re már csak 150 vadon élő medvét tartottak nyilván.

A faj megmentéséhez kormányzati és kormányon kívüli szervek közreműködésére is szükség volt. Végül 750 000 hektárnyi területet beültetni mocsári ciprussal, tölgyekkel és gumifákkal; a medvék ezt a növényzetet kedvelik. Az állomány mérete azóta 500-750-re nőtt. Az FWS számításai szerint a faj fejlődése innen már fenntartható marad.