Ausztrál kutatók arra figyelmeztetnek, hogy 15 éve nem látott módon fehéredik a Nagy-korallzátony. A fehéredést valószínűleg az idei szokatlanul erős El Niño-jelenség okozza. A kutatók a legmagasabb riasztási szintet rendelték el.

A Nagy-korallzátony a legnagyobb korallzátony a világon, a Korall-tengerben található, közel Ausztrália partjaihoz. Nagyjából háromezer korallzátonyból és kilencszáz kisebb-nagyobb szigetből áll. 1981 óta a Világörökség része, így különös gondot fordítanak megőrzésére.

A korallfehéredésnek nevezett jelenség veszélyezteti, így nevezik azt, amikor a korallok elveszítik színüket. A korallok nagyon érzékenyek a környezeti változásokra. nagyon összetett vízi ökoszisztémák, nagy hatással van rájuk a víz hőmérséklete, sótartalma, a víz tisztasága, a napsugárzás.

Bármilyen változásra fehéredéssel válaszolnak. A fehéredés tulajdonképpen az, amikor a korallok szöveteiben lévő szimbiotikus egysejtű algák kilökődnek valamilyen stressz hatására, vagy az ezekben lévő fotoszintetikus pigmentek száma lecsökken. Ezeket az egysejtű algákat zooxanthelláknak nevezik, a korallok és a zooxanthellák kölcsönösek függnek egymástól: a korall védelmet nyújt és nitrogénnel látja el az algákat, amelyek a fotoszintézishez használják el azt. Cserébe az alga oxigént termel és eltávolítja a korallok anyagcsere-folyamataiból származó végtermékeket.

Az ausztrál kutatók szerint a mostani folyamatnak részben a szokatlanul erős El Niño az oka. Ráadásul a jelenség még folytatódik. De a globális felmelegedés sem tesz jót a korallzátonynak. Az eddigiek alapján az idei lesz az egyik legmelegebb év, melegrekordok dőlhetnek meg. Érdekes, hogy az UNESCO tavaly májusban levette a Nagy-korallzátonyt a legveszélyeztetettebb helyek listájáról.