Nagyon régen a Hold is forró lávát lövellt az űrbe, és a vulkáni tevékenység örökségeként hatalmas csövek maradhattak meg a felszín alatt. A Purdue Egyetem kutatói szerint ezek a csövek akkorák is lehetnek, hogy simán elférne bennük egy nagyváros.

A Földön megtalált lávacsövek boltívesek, és ha ugyanilyenen vannak a Holdon is, akkor a kutatók számításai szerint 5000 méteres szélességnél is stablian állnának. Odafent könnyen kialakulhattak ilyen gigantikus struktúrák, mert gyengébb a gravitáció és kisebb az erózió romboló hatása.

Az biztos, hogy megérne egy próbát a Hold feltárása, mert az emberiség számára mindig is elfogadott volt, hogy lakhelyül használja a barlagokat. A sziklakupola megvédené az odaköltöző asztronautákat a káros sugárzástól, és a kisebb meteoritoktól is.

A csövek létére mostanáig csak felszíni jelekből következtettek, például a csatornaszerű bemélyedésekből, melyek akár összeomlott csövek is lehetnek.

A beomlott lávacsövek léte nem túl biztató egy jövőbeni holdbázis szempontjából, de legalább arra késztette a kutatókat, hogy alaposabban nézzenek körül a Holdon. Meg is tették a GRAIL szonda segítségével, amely a gravitációs eltéréseket tudja kimutatni.

Az űrszondákkal tíz lehetséges helyszínt találtak, és ez alapján gondolták azt a kutatók, hogy érdemes javaslatot tenni a LAROSS nevű robot megépítésére, melyet felszín alá látó radarral szerelnének fel. 

(Borítókép: Lunar Orbiter Image Recovery Project)