A köznevelés, oktatás helyzete jelentősen romlott, és ez objektíven mérhető például a PISA-felmérésekben vagy az innovációs mutatókban. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy tegyünk valamit az oktatás érdekében
– mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke A jövőért, gyermekeink oktatásáért című konferencián, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendezett – írja közleményében az MTA.
Lovász szerint abban minden érintett egyetért, hogy "gyermekeink jövője a legfontosabb, és hogy nyitott, gondolkodni tudó, az információt kritikusan szemlélő fiatalokra van szükség." Ezért szerinte a tanártüntetéseken látható energiát a tanároknak, a kormánynak és a társadalomnak közösen kell felhasználni arra, hogy valóban lényegesen javuljon a közoktatás helyzete, és mindenkinek át kell gondolnia, mit tud tenni e cél érdekében.
Az MTA egyrészt hosszú távú megoldásban gondolkozik: másfél éve indult el a szakmódszertani programjuk, amelyben tudományos módszerekkel vizsgálják, mit és hogyan lehet tanítani ma az iskolákban, hogyan használjuk az új lehetőségeket. A program első szakaszában végzett munkáról 15 kutatócsoport számolt be március végén, és nemrég kiírták a második, kibővített körre vonatkozó pályázatot is. A szakmódszertani program 5-10 évre tervezett munka. Emellett viszont a rövidtávú véleménynyilvánítástól se zárkózik el az Akadémia, hanem részt vesz a köznevelési kerekasztalon.
Lovász szerint a kormánytól több támogatás kell, és nem csak a tanárok fizetéséről van szó (bár ez is nagyon lényeges, mert vonzóbbá kell tenni a tanári pályát). Az elnök több pontban is kritikus volt az oktatáspolitikával szemben. Mint mondta:
A gazdasági vezetők, politikusok, tudósok tapasztalata, véleménye, igénye fontos motiváció, de nekünk is meg kell értenünk, hogy hiába találunk ki új dolgokat, ezek megvitatása, kipróbálása, a tanárok fellelkesítése nélkül kudarcra vannak ítélve – mondta Lovász.
Az elnök szerint ugyanakkor a tanároknak is többet kell vállalni. Az újdonságok bevezetése mindig teher, sok munkával, tanulással és sokszor frusztrációval jár. Tény, hogy a tanártársadalom most elégedetlen, de félre kell tenni a megbántódásokat, és előre kell nézni.
A szülők, családok szerepe is fontos Lovász szerint. Nem szabad azt kérdezni, hogy miért tanuljon mást a gyerek, mint én 30-40 éve. Mást és máshogy kell tanulni most, mint régen, és ez nagy terhet ró a családokra. Anyagi áldozatokat is kell hozni, például különórákat fizetni azoknak, akik ezt megengedhetik maguknak, vagy lehetővé tenni, hogy a fiatal ne álljon munkába, hanem tanulhasson tovább.
Legtöbbünk családjában volt egy nagyszülő vagy dédszülő, aki saját jobb életét feláldozva taníttatta ki a gyermekét. Legyünk méltók hozzájuk!
– zárta szavait az MTA elnöke.
(Borítókép: Lovász László beszédet mond A jövõért gyermekeink oktatásáért címû országos igazgatói konferencián az MTA Dísztermében 2016. április 1-jén. Fotó: Bruzák Noémi/MTI)