A NASA kutatói egy csapásra két rejtélyt is megoldottak a Föld forgásával kapcsolatban. Mindkettő kulcsát a földi víztömegek mozgása jelenti, amelyet műholdképek alapján hasonlítottak össze a forgástengely aktuális helyzetével.

A Föld valójában nem egyszerűen forog a tengelye körül, hanem közben mozgolódik is. A forgástengely ezért valójában minimálisan vándorol a két pólushoz képest. Nem sokat, az eddigi legnagyobb megfigyelt elmozdulás 12 méter volt, de a pontos számításoknál ezt is figyelembe kell venni.

Surendra Adhikari és Erik Ivins, akik mindketten a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatói, a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányukban azt vizsgálták meg, hogy a víztömegek mozgása hogyan befolyásolja a bolygó forgása közben megfigyelhető inogást.

Ha veszünk egy búgócsigát, és teszünk a tetejére egy rágógumit, új tengely körül kezd el pörögni

– magyarázta Ivins a Huffington Postnak. Ugyanígy, az óceánokból a szárazföldre kerülő víztömeg is megváltoztatja a Föld tehetetlenségét.

Több ilyen hatást már eddig is ismertünk, például a legutóbbi jégkorszak óta elvesztett jégtömeg Kanada felé húzta a forgástengelyt. 2000 környékén viszont a forgástengely hirtelen keleti irányt vett, és a szokásosnál majdnem kétszer gyorsabban, évente 17 centimétert vándorol ebbe az új irányba.

Már nem a Hudson-öböl, hanem a Brit-szigetek felé mozog. Ez egy masszív kilengés

– mondta Adhikari.

Korábbi elképzelések szerint ezt a grönlandi és antarktiszi jégtakaró változásai okozhatták volna, de a mostani kutatás kimutatta, hogy ezek együttesen se lennének elég erősek egy ekkora változás előidézéséhez. A megoldás: az Eurázsiában, ezen belül is

Ezen a kutatók is meglepődtek, mert maga a régió vízvesztesége, amelyet a felszín alatti víztartó rétegek kimerülése és a szárazság okoz, jóval kisebb mértékű, mint a jégolvadás. Azért lehet mégis nagyobb a hatása, mert a kutatók szerint a forgástengely különösen érzékeny azokra a folyamatokra, amelyek a 45 szélességi kör környékén mennek végbe.

Miközben ezt az újabb keletű rejtélyt megoldották, a kutatók mellesleg egy jóval régebbi kérdést is megválaszoltak: szerintük ugyanez a földi víztömeg-ingadozás felelős azokért a 6-14 évente jelentkező forgástengely-mozgásokért is, amelyek fél-másfél méteres elmozdulást okoznak akár keleti, akár nyugati irányba.