Index Vakbarát Hírportál

Új elmélet született a világ érzékeléséről

2016. április 14., csütörtök 12:14

Régóta foglalkoztatja a filozófusok mellett a természettudósokat is az a kérdés, hogy hogyan is érzékeljük, ami körülvesz minket, milyen szerepet játszik a tudatos percepció a világ megismerésében. Svájci pszichofizikusok most publikáltak egy elméletet, amely szerint nagyon rövid öntudatlan és tudatos periódusok váltogatják egymást, ezek összjátékából rajzolódik ki előttünk a környezetünk.

A magyarázatok hagyományosan két fő irányt követnek. Az egyik szerint az érzékelés folyamatos öntudati állapot, nagyjából úgy, mint amit mozizás közben érzékelünk: leülünk a film elé, és megszakítatlanul befogadjuk a látott-hallott ingereket. A másik elképzelés szerint inkább a film valódi technikai felépítéséhez hasonlítható a folyamat: ahogy a mozgókép is valójában másodpercenként több tucat (konvencionálisan 24, de régen kevesebb, manapság olykor dupla annyi) állóképkockából áll össze a szemünk előtt folyamatos mozgássá, ugyanúgy az érzékelésünk is darabos, a végső képet különálló érzékelési szakaszokból épül fel. A vizuális érzékelést vizsgáló kísérletek azonban egyik verziót se tudták még alátámasztani.

A PLOS Biology folyóiratban megjelent új tanulmány a két ellentétes modell helyett egy köztes harmadikat javasol, amelyben az érzékelés két fázisban történik. Az ingerek feldolgozása egy maximum 400 milliszekundumos, öntudatlan időszeletben zajlik, majd ezt azonnal követi a feldolgozott ingerekből összeálló esemény tudatos érzékelése, nagyjából 50 milliszekundumon keresztül – aztán ez a két fázis váltogatja egymást.  Vagyis először az agyunk összegyűjti és elemzi az adatokat, aztán mint egy számítógép, kidobja a végeredményt, amelyet utána már tudatosan meg is tudunk emészteni.

Ennek az az oka, hogy az agy a lehető legjobb, legvilágosabb információt akarja nyújtani, amihez jelentős időre van szükség. Semmilyen előny nem származna abból, ha felfedné előttünk ezt a feldolgozó folyamatot, mert az csak roppantul összezavarna

– mondta Michael Herzog, a tanulmány egyik szerzője, p ersze azt ő és a kollégi is elismerik, hogy még rengeteg kísérletre szükség lesz, hogy megfelelően tesztelni tudják ezt az elképzelést.

Rovatok