Az ausztrál Nagy-korallzátony elveszítheti a túlzott melegedés elleni természetes védelmét. Eddig a korallok kis időre alkalmazkodtak a vízhőmérséklet átmeneti, kisebb emelkedéséhez, ilyenkor az ellenálló erejük erősödött, és átvészelték a nagyobb hőstresszt is. A tenger folyamatosan magas hőmérséklete miatt azonban ez a védelem veszélybe került – írja az MTI.

A korallok az algákkal élnek szimbiózisban, az algák látják el táplálékkal őket. Ha melegebb a víz, az algák méreganyagokat választanak ki, ekkor a korallok kilökik őket. A korallzátonyok így elveszítik a színűket, kifehérednek. Az El Nino légköri jelenség a világ legnagyobb korallzátonyán, az ausztrál Nagy-korallzátonyon eddig példátlan kiterjedésű fehéredést okozott.

A townsville-i James Cook Egyetem kutatócsoportja a Nagy-korallzátony körüli vízhőmérsékleti adatokat elemezték 27 évre visszamenőleg, és 327 alkalommal állapítottak meg hőhullámot. Adataik alapján akkor fenyeget a korallfehéredés, ha a vízhőmérséklet 2 Celsius-foknál többet emelkedik. Ha a 2 foknál nagyobb melegedés előtt egy kisebb melegedést, ezt követően lehűlést éltek meg a korallok, akkor a nagyobb melegedés sokkal kevésbé viselte meg őket, mintegy hozzáedződtek a meleghez.

Ez a hozzáedződési mechanizmus azonban sokkal gyengébb, ha a vízhőmérséklet tartósan 0,5 Celsius-fokkal emelkedik, ahogy ez a következő 40 évben a klímaváltozás miatt várható. A tanulmányozott korallok a hőhullámok 75 százalékánál tudták hasznát venni a mechanizmusnak, míg a 2 fok körüli emelkedés esetében valószínűleg csak a hőhullámok 22 százalékánál védené meg őket. Ebben az esetben a korallpusztulás veszélye jelentősen megnő.

Ha a korallok belsejében néhány alga életben marad, még lehetséges a regeneráció, most éppen ezt teszteljük

– mondta a kutatást vezető Tracy Ainsworth.

Az ausztrál Nagy-korallzátony a megfigyelése óta tapasztalt eddigi legsúlyosabb korallfehéredését éli át, a természetvédők ezért ismét azt szorgalmazzák, hogy a koralltelep kerüljön fel a világ veszélyeztetett természeti örökségeinek listájára. A korallfehéredést nyomon követő ausztrál akciócsoport szerint a Cairns és Pápua Új-Guinea közötti zátonyok 95 százaléka súlyosan károsodott, 520 zátonyból mindössze négyen nem láthatóak a korallfehéredés jelei.