Szinte hetente derülnek ki újabb betegségek, amelyek a zikavírus számlájára írhatók. A vírusról akkor szerzett tudomást a világ, amikor összefüggéssel hozták a mikrokefáliával, vagyis a kisfejűséggel. A brazil hatóságok tavaly azt vették észre, hogy az ország egyes területein ugrásszerűen megnőtt az átlagosnál kisebb fejjel született csecsemők száma. A zikavírust kezdték el okolni.
Később ezt egyre több helyről megerősítették és bár a bizonyíték még hiányzik, az amerikai fertőző betegségekkel foglalkozó hivatal már ki merte jelenteni, hogy a zikavírus mikrokefáliát okoz.
És ez még csak a kezdet volt. Kiderült, hogy nemcsak a magzatokat veszélyezteti a zikavírus, hanem felnőttek is megszenvedhetik a fertőzést. Igen komoly, autoimmun betegségek alakulhatnak ki azoknál, akiket megfertőz a vírus. Ilyen betegségről eddig egyet tudtak a kutatók, ez a Guillain-Barre-szindróma volt.
A történetnek azonban még mindig nincs vége. A brazíliai Recife város Restauracao kórházának Maria Lucia Brito neurológus vezette kutatócsoportja 151 pácienst vizsgált meg, mindannyian rokonvírusok (zika-, csikungunya- vagy dengue-vírus) okozta fertőzéssel. A betegek közül hatnál léptek fel autoimmun betegség tünetei, közülük négynél Guillain-Barre-szindrómát, kettőnél ADEM-et állapítottak meg.
Az ADEM általában fertőzések után lép fel, heveny agyi és gerincvelői duzzanatot okozhat, amely az úgynevezett mielinhüvelyt, az idegsejtek hosszú nyúlványait beburkoló réteget károsítja és a szklerózis multiplexéhez hasonló tünetekkel, gyengeséggel, egyensúly- és látásvesztéssel járhat.
A kutatások arra kerestek választ, hogyan viselkedik a vírus az emberi testben. Patricia Garcez, a Federal University of Rio de Janeiro kutatója idegi őssejteket (NSC) fertőzött meg zikavírussal. Ezekről az őssejtekről tudni kell, hogy az idegrendszer minden sejttípusát képes kialakítani. Az eredményre nem számítottak, az őssejtek tömegével pusztultak el a kísérletek alatt. A kutatócsoport szerint bebizonyosodott, hogy a vírus az agyfejlődésért felelős sejteket támadja.
A legújabb hírekre az amerikai Fehér Ház is úgy reagált,
A vírus a kisfejűségen kívül több más fejlődési rendellenességet is okozhat, például koraszülést, látási problémákat. Azt pedig már korábban kimutatták, hogy a szintén autoimmun betegséget, a Guillain-Barre-szindrómát is okozhatja a zikavírus.
Rendkívül veszélyes vírusról van szó, amely elsődlegesen szúnyogcsípéssel terjed. A rossz hír azonban az, hogy nem csak a szúnyogok terjeszthetik. A terhes anya is átadhatja gyerekének. Szexuális úton is terjed, több ilyen esetet is feljegyeztek az elmúlt hónapokból.
Vérátömlesztéssel is megfertőződhetnek, ha olyan vért kapnak, amelyben jelen van a zikavírus. Nem elhanyagolható ez a veszély sem, Francia Polinéziában például a donorok által adott vér 2,8 százaléka volt fertőzött. És ez nem feltétlenül a donorok hibája, mert a vírusról tudjuk, hogy sokszor tünetmentes, máskor enyhe nátha formájában jelentkezik. A beteg nem is tudja, hogy zikavírus fertőzte meg.
Jelenleg a Karib-térség, Közép-Amerika, néhány dél-amerikai ország, csendes-óceáni szigetek és Ázsia egyes területein aktív a vírus. De kétmilliárd ember él azokon a területeken, ahol nagy a valószínűsége annak, hogy a zikavírus elterjedhet. Az ezt bemutató térképet az úgynevezett Zika zónáról több egyetem közösen készítette el, köztük az Oxford, a Harvard, a Washington Egyetem.
A kutatók a térképet az alapján készítették el, hogy hol él az Aedes Aegipty szúnyog, amely leginkább terjeszteni tudja a vírust. Azt is megnézték, hogy ezeken a területeken hol tudnak szaporodni a szúnyogok, a hidegebb és szárazabb területek például biztonságosabbak. A csapadékos és meleg helyeken azonban nagyobb az esély arra, hogy megjelenik a vírus.
Az Egészségügyi világszervezet járványokkal foglalkozó egysége szerint annyira nem nehéz megjósolni, mely területek a legveszélyeztetettebbek, elég megnézni hol szaporodik kedvére a legközelebbi rokon vírus, a chikungunya és dengue-vírus. Ezeket ugyanazok a szúnyogfajok terjesztik, mint a zikavírust.
A járványhoz nem elég, hogy egy turista megfertőződik, és hazaviszi a vírust. Az is kell, hogy a szúnyogok az év nagy részében szaporodni tudjanak. És még az is kell a járványhoz, hogy az emberek ki legyenek téve a csípésveszélynek. A légkondicionált otthonok nem kedveznek a szúnyogoknak, emiatt az amerikai nagyvárosokban például nem tartanak járványtól.
Más a helyzet például Indiában, Dél-Kelet-Ázsiában és Ausztrália északi részén. A legújabb térkép szerint ezek a területek veszélyeztetettek. Sok szakember azt is állítja, hogy idővel egyre többen lesznek immúnisak a vírusra, emiatt csökkenni fog annak terjedési sebessége. Kevesebb lesz az olyan fertőzött, akiben aktívan van jelen a vírus, így a szúnyogok sem tudják átvinni egyik emberről a másikra.
Védekezni továbbra sem lehet ellene, a legjobb amit tehetnek az itt élők, hogy kerülik a szúnyogcsípést. A szúnyogok vízben szaporodnak, ezért azt is tanácsolják a WHO szakemberei, hogy viszonylag gyakran tisztítsák a medencéket, ürítsék ki az esővízzel telt edényeket, hogy ne váljanak szúnyogkeltetőkké. Az is fontos, hogy a fertőzötteket se csípje meg szúnyog, ugyanis továbbadhatják másoknak a vírust.
Az első tünetek 3-12 nap múlva jelennek meg, de ez idő alatt is fertőz a beteg. Az érintett országok egészen rendkívüli módon azt javasolják a nőknek, hogy a járvány idején ne tervezzenek terhességet. Az amerikai hatóságok is azt javasolják, hogy ha valaki olyan országba utazik, ahol jelen van a zikavírus, akkor hazatérése után várjon legalább 28 napot a teherbeeséssel.
Ennél több tanácsot nem tudnak adni a hatóságok, oltóanyag ugyanis nincs. Az illetékes amerikai hatóság, a Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézete szerint az első oltóanyag szeptemberre készülhet el. De ez még nem kerül forgalomba, mert még csak ekkor kezdik meg a korai vizsgálatokat. Szélesebb körben 2017 elején kezdik el kipróbálni az oltóanyagot. Ez azt jelenti, hogy a legoptimistább becslések szerint is 2018-ban lehet teljesen kész az oltóanyag.