Világszerte használják a hazánkban farkasalmaként ismert Aristolochia hatóanyagát a természetgyógyászatban, de egy tanulmányban éppen ennek a növénynek a példáján mutatják be, miért hiba vakon megbízni az ilyen alternatív gyógymódokban.
A tudomány akkor értesült az Aristolochia hatóanyagával kapcsolatos problémákról, amikor egy dán nőnek veserákja alakult ki. Előtte a nő egy különféle anyagokból (többek közt Aristolochiából) álló keveréket szedett, hogy lefogyjon. Az orvosok azért kezdtek erre a gyógynövényre gyanakodni, mert az általuk tapasztalt elváltozás nagyon hasonlított ahhoz, ami a Balkán-félszigeten is gyakran előfordul, és ott az Aristolochia egy másik fajának a kenyérlisztbe keveredő magjai okozzák a gondot.
További nyomozással kiderült, hogy bizonyos genetikai hajlam esetén az emberek 5-10 százalékánál vesekárosodást okoz az Aristolochiában megtalálható sav, és a dns-mutációk rákot is eredményezhetnek.
A tanulmány csak példaként használja fel az Aristolochia esetét, hogy bemutassa, miért nem ismertek széles körben a gyógynövények veszélyei.
Arra következtetésre jutottak, hogy
Ahogy az EMBO Reports szaklapban közölt tanulmány szerzői, Arthur Grollman és Donald Marcus megjegyzik, sokan azért fordulnak a természetes gyógymódokhoz, mert a nyugati orvoslást nyereségvezéreltnek tartják. Eközben persze fizetnek minden egyes természetes kiegészítőért, és nem veszik figyelembe, hogy ez a piac legalább annyira profitvezérelt, és globálisan nagyjából 30 milliárd dollár lehet a forgalma.
A szerzők amellett érvelnek, hogy a szabályozó hatóságok fordítsanak a mostaninál nagyobb figyelmet a természetes gyógyászatra.