A NASA minden évben kiválaszt néhány ígéretes ötletet, hogy ezzel is előkészítse a terepet a távolabbi jövő forradalmi újításaihoz. A NASA Innovative Advanced Concepts (NIAC) programban támogatott projektekben megvan az a potenciál, hogy jelentősen hozzájáruljanak a küldetések sikeréhez, és előremozdítsák az az űrkutatást, és a kutatók arra kapnak pénzt, hogy ezt megpróbálják bebizonyítani.

Idén nyolc projekt kapott félmillió dolláros támogatást, hogy a résztvevő kutatók két éven át nyugodt körülmények közt kidolgozhassák az elképzeléseiket.

• Növeszthető űrbéli lakóhely: Robert Skelton, a Texas A&M kutatója robotokkal építene egy forgó űrbázist, amely az ott lakókat megvédi a sugárzástól, és még gravitáció is lenne rajta.
• Hatalmas űrteleszkóp: Vannak már ilyenek, mint például a James Webb Űrteleszkóp, de Melville Ulmer a Northwestern Egyetemről olyan űrtávcsövet készítene, amely összecsukva, egy membránszerű tükörrel lenne felbocsátva az űrbe, és csak ott venné fel a végleges alakját.
• Torpor állapotú alvókamra: John Bradford, a SpaceWorks Enterprises vállalat elnöke a Föld és Mars közötti hosszú utazásokhoz készítene egyfajta hibernációs kabint. Ez nem tévesztendő össze a fagyasztásos hibernációval, a torpor ugyanis egyfajta nappali kábulat, amikor az ébrenlét foka drámaian csökken. Ez alapvetően kóros állapot, de ki tudja, hogy az űrkutatók mire tudják felhasználni?
• Mágneses elfogórendszer: a hajtófejlesztéssel foglalkozó David Kirtley javasolta ezt a landolás elősegítő rendszert. Mágneses plazmával lassítaná lesz az űrhajókat a távoli bolygók légkörében való elmerülés közben.
    
  
• Légköri siklóműholdak: az Embry-Riddle Egyetem mérnökei találták ki ezt a furcsa kommunikációs- és megfigyelődrónt. Kábellel kötnének össze két siklószerű repülőt, melyeket kizárólag nap-  és szélenergiával tartanának az alsó légkör megfelelő magasságában.
• Szupererős fényvisszaverő: a Solar White fantázianevű burkolat a napenergia 99,9 százalékát visszaveri. Robert Youngquist, a NASA Kennedy Űrközpont munkatársa fejlesztette ki, és most arra kért pénzt, hogy különböző eszközökön letesztelhesse. 
• Plazmonikus hajtómű nanoműholdakhoz: a Missouri Egyetem űrkutató professzora, Joshua Rovey javasolta ezt a megoldást, hogy finomabban tudjanak manőverezni a legkisebb műholdakkal is.
• Irányított energia tanulmányozása: Philip Lubin professzor a Kaliforniai Egyetemről egy minden eddiginél gyorsabban haladó hajtómű kifejlesztésének az alapjait tenné le, és emellett a gyorsan mozgó űrhajók lézer alapú kommunikációját is kifejlesztené.