Magyarországon átlagosan 75,9 év a most született gyerekek várható élettartama. Ez négy évvel több, mint ami 2000-ben a statisztikák szerint kinézett, de a világátlag eközben még ennél is többel, öt évvel nőtt: az jelenleg 71,4 év. Nálunk kiugróan nagy, majdnem hét év a nemek közötti különbség: a nők átlagosan 79,1, a férfiak viszont csak 72,3 évig élnek.

A japán nők várható élettartama a legmagasabb a világon: 86,8 év. A férfiaknál Svájc az első 81,3 évvel. A lista másik végén Sierra Leone van, ott a legalacsonyabb a várható élettartam mindkét nemnél: a nőknél 50,8, a férfiaknál 49,3 év. Sok további adatot lehet találni a WHO most publikált globális jelentéséből.

A magyar életkilátásokat leginkább nyilván a környező európai országokéval érdemes összevetni. Hogy nem egyszerűen a gazdasági fejlettségtől függ az egészségi állapot, az abból is látszik, hogy az európai listán Svájc után két sokféle problémával küzdő mediterrán ország, Spanyol- és Olaszország következik a dobogón. A volt szocialista országok közül Szlovénia már nyugati szinten van, náluk nyolcvan év feletti az átlagéletkor. A visegrádiak közül a csehek az elsők 78 évvel, utánuk a lengyelek jönnek 77-tel, aztán a szlovákok 76-tal.

Mi tehát közülük az utolsóak vagyunk a 75,9-es összátlagunkkal, ennél egyébként még Albániában is két évvel több az átlagéletkor. A törökökkel vagyunk egy szinten, utánunk Európában csak Szerbia, Románia, Bulgária és volt szovjet tagköztársaságok következnek, Oroszország az utolsó a kontinensen a 70 és fél évével.

Az orosz adat már rosszabb, mint a világátlag, a tavaly világra jött gyerekek születéskor várható globális átlagélettartama ugyanis 71,4 év. A továbbra is fennálló hatalmas különbségeket jelzi, hogy 29 magas jövedelmű országban 80 év vagy annál is több, a szubszaharai Afrika területének 22 államában viszont kevesebb mint 60 év a születéskor várható átlagélettartam.

Így is az afrikai régióban javultak azonban leginkább az életkilátások: itt 9,4 évvel nőtt a várható élettartam, elérve a hatvan évet. Ez leginkább a gyermekhalálozás és a malária visszaszorításának és a HIV elleni gyógyszerekhez való jobb hozzáférésnek köszönhető. A szervezet adatai szerint az 1960-as évek óta nem volt példa ilyen gyors növekedésre – írja az MTI.