Az ősi szökőárakra utaló jeleket találtak a Mars északi fennsíkjain a kutatók, ami hideg, sós vizű óceánok egykori létezésére utalhat – írja az MTI. A lehetséges egykori vízpartok alakja arról győzte meg a kutatókat, hogy két hatalmas – több millió éves különbséggel végbement – meteorbecsapódás okozhatott gigantikus szökőárt.

"Az első cunamit 3,4 milliárd éve okozhatta egy meteor. A hullám folyékony víz volt, az óceánba visszahúzódva nagy területen hozott létre csatornákat" – mondta Alberto Fairén, a Scientific Reports nevű folyóiratban megjelent kutatás vezetőjét a Cornell Egyetemről.

A tudósok egy másik nagy meteorbecsapódás nyomait is megtalálták, ez váltotta ki a második szökőárt. A két ütközés és két a cunami közötti évmilliók alatt a marsi éghajlat hidegebbre változott, a víz jéggé fagyott.

A második szökőár lekerekített felszínű jégteknőket hozott létre. "A szökőár hullámai, amint a legmesszebb értek, megfagytak a szárazföldön és a jég nem húzódott vissza az óceánba, ami azt jelenti, hogy az óceán legalább részben fagyott lehetett akkoriban" – magyarázta Fairén.

A tanulmány komoly bizonyítékokkal támasztja alá, hogy nagyon hideg óceánok léteztek hajdan a Marson. "Képzeljük el a Nagy-tavakat egy szélsőségesen hosszú és hideg tél idején, és pontosabb képet kapunk arról, hogy milyenek lehettek az ősi marsi óceánok és tengerek" - mondta Fairén.

Ezek a jeges teknők megtartották jól kivehető határaikat és az áramlás alakította formáikat, ami arra utal, hogy a hajdani óceán vize sós volt. "A jeges sós víz az élet búvóhelye lehet szélsőséges körülmények között, hiszen a só sokáig megőrzi a víz folyékonyságát.

Ha létezett élet a Marson, ezekben a jeges cunamimedencékben lehetne kutatni a nyomai után

– mondta Fairén.