Amikor néhány turista a közelmúltban furcsa kőstruktúrákat talált a tengerfenéken a görög Zákinthosz szigeténél, azt hitték, valamilyen ősi város elsüllyedt maradványaiba botlottak bele – és a kövekről készült képek alapján nem is nagyon lehet ezért hibáztatni őket. Mikor azonban a tudósok megvizsgálták a struktúrákat, kiderült, hogy nem emberi kéz, hanem a természet hozta létre őket.

A kutatók már akkor gyanították, hogy nem emberi alkotásról van szó, amikor semmi mást – érméket, cseréptöredékeket, stb – nem találtak a környéken, ami a hellén kultúra egykori jelenlétére utalt volna. Ezért megvizsgálták a kövek összetételét, és megállapították, hogy dolomitról van szó, amelyet metanotróf, vagyis metánnal táplálkozó baktériumok választottak ki. Pontosabban az anyagcseréjük melléktermékeke, a kalcium a metánnal kölcsönhatásba lépve hozta létre a romnak hitt dolomitokat.

Ez arra utal, hogy a kövek keletkezése idején, vagyis az 5,3-2,6 millió évvel ezelőtti pliocén korban a területen gázkitörések lehettek, a baktériumok ezekre a metánforrásokra halmozódtak fel. Ez nem ritka jelenség, csak általában sokkal mélyebben találhatók az ilyen gázszivárgások, nem abban a hat méteres mélységben, ahol a turisták a köveket találták.

A mindezt tisztázó tanulmány a Marine and Petroleum Geology nevű folyóiratban jelent meg.