A Baylor College of Medicine kutatói megállapították, hogy egy bizonyos bélbaktériumfaj hiánya az emberi autizmushoz hasonló viselkedési zavarokat okoz az egerekben. Azzal, hogy visszajuttatták ezt a baktériumot az egerek bélrendszerébe, sikerült a tünetek egy részét visszafordítani.

Míg más kutatások inkább gyógyszeresen vagy az agy elektromos stimulációjával próbálják idegrendszeri fejlődési rendellenességek tüneteit visszafordítani, az emésztőrendszeren keresztül az agyra hatni egy ígéretes új megközelítési mód lehet. Azt még a kutatók se tudják, hogy embereknél működhet-e.

A kutatók abból a megfigyelésből indultak ki, hogy az anya terhesség alatti túlsúlyossága növeli az idegrendszeri fejlődési rendellenességek, például az autizmus spektrum zavar (ASD) kialakulásának kockázatát a gyereknél. Emellett az ASD-seknél nem ritkák a bélpanaszok. Mindebből a kutatók arra következtettek, hogy kapcsolat lehet az emésztés és az ASD között.

Az anyatejben is van ilyen baktérium

• Először a kutatók egerek egy csoportját magas zsírtartalmú ételekkel etették, egy másikat pedig normál diétán tartották. Az első csoport utódainál idővel jelentkeztek szociális problémák, a másiknál nem. A kutatók megvizsgálták az utódok bélrendszerét, és megállapították, hogy az összhangban van a viselkedési zavarukkal.
• A következő lépésben azt nézték meg, hogy van-e ok-okozati összefüggés a két dolog között. Mivel az egerek megeszik egymás ürülékét, összezárták a különböző diétájú egereket. Amikor a viselkedészavarokat produkáló utódok a normál diétán tartott egerek ürülékét fogyasztották, négy héten belül teljesen helyreállt a bélflórájuk, ezzel együtt pedig jelentősen javult a társas viselkedésük is.
• Végül a kutatók arra voltak kíváncsiak, pontosan melyik baktérium lehet felelős a változásért. Genetikai vizsgálattal megállapították, hogy a Lactobacillus reuteri több mint kilencszeres mennyiségben van jelen a normál diétájú egereknél, ezért az emberi anyatejből kiválasztva az egerek ivóvizébe juttatták. Pusztán ettől sokat javult az egerek társas viselkedése. (Ugyanakkor más ASD-tünetre nem volt hatással a baktérium.) Az Lactobacillus reuteri serkentette a szeretethormonnak becézett oxitocin termelését is, amely fontos szerepet játszik a társas viselkedés szabályozásában.

A kutatók most azt fogják vizsgálni, hogy ez a módszer hatékony lehet-e embereknél is valamilyen probiotikus kezelés formájában. A tanulmányuk a Cell szaklapban jelent meg.