"A földrengésekhez és vulkánkitörésekhez képest jóval kevésbé ismert természeti veszélyről van szó" - mondta Christian Köberl, a világnap alkalmából több programmal is jelentkező Bécsi Természettudományi Múzeum igazgatója az MTI híre szerint.

A tavaly először megrendezett világnap dátumát, június 30-át nem véletlenül választották: 1908-ban ezen a napon közvetlenül a földfelszín felett robbant fel egy a légkörbe lépett aszteroida Szibériában, Alsó-Tunguszka és a Léna folyó között, gyökerestül szakítva ki a fákat egy 30 kilométeres körben. A robbanás helyszínén legelő állatokat a tűzgömb hamuvá égette, a 65 kilométerre lévő Vanavara település házainak ajtóit, ablakait betörte. A robbanás ereje több száz hirosimai atombomba erejének felelt meg. Ez volt az úgynevezett tunguszkai esemény.

"Univerzumunkban az intelligens életet fenyegető legnagyobb veszély az a nagy valószínűségű esemény lehet, hogy egy lakható bolygó aszteroidával ütközik" - idézi Stephen Hawking brit fizikust közleményében az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA). 

"Naprendszerünkben egymillió olyan aszteroida van, amelynek megvan a lehetősége, hogy a Földnek csapódjon és elpusztítson egy várost. Ezek közül eddig csak kevesebb, mint tízezret fedeztünk fel, tehát mindössze egy százalékukat. De megvan a technológiánk ahhoz, hogy változtassunk a helyzeten" - állt az első aszteroida világnap alkalmából megjelent nyilatkozatban. 

A világnaphoz kapcsolódóan az öt kontinens számos országában több száz programot rendeznek - filmvetítéseket, interaktív workshopokat, tudósok, mérnökök és asztronauták részvételével zajló fórumokat, koncerteket.

Az aszteriodanap ötlete egy csapat zenész, filmes, technológus, tudós, asztronauta fejéből pattant ki, majd vált világméretű mozgalommá.

A kisbolygók vagy aszteroidák a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitestek, mely csillag körül keringenek. Naprendszerünkben a kisbolygók többsége a kisbolygóövben található; ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, a Mars és a Jupiter pályája között, valamint a Kuiper-övben, azaz a Pluto környékén helyezkednek el.

Detlef Koschny, az ESA Föld-közeli objektumokkal foglalkozó részlegének vezetője korábban úgy nyilatkozott, körülbelül 500 olyan Föld-közeli objektumot azonosítottak már, amely a következő száz évben érintheti a Földet, de az ütközés valószínűsége nagyon kicsi, egyes esetekben 1 az 1 millióhoz. Az ESA figyelemmel kíséri a száguldó kisbolygók pályáját, megpróbálják kideríteni, hogy pontosan milyen égitestekről van szó, és jelenthetnek-e esetleg veszélyt a Földre. 

Veszély esetére jelenleg két megoldást kínálnak az űrkutatók: az egyik lehetőségként egy mesterséges égitesttel ütköztetik, ezáltal pályája módosítására kényszerítik és így eltérítik a Földtől a közeledő aszteroidát, a másik lehetőség pedig az, hogy nukleáris robbantással megsemmisítik.