Egy új gázkeresési módszerrel felfedeztek egy óriási héliumgázmezőt, ami az egész világ héliumgáz-igényét kielégítheti. A hélium ugyanis létfontosságú elem, de annyira kevés van belőle, hogy az utánpótlása mindenütt problémát jelent.

Aki egy picit is foglalkozott kozmológiával, nyilván nem érti, miért lehetnek hélium-utánpótlási nehézségeink. A hélium a hidrogén után a második leggyakoribb elem, a világegyetem látható tömegének egynegyedét alkotja. Csakhogy a hélium nagyon könnyű, így a Föld gravitációja nem tudja túl sokáig megtartani. A légkörben csak egy a kétszázezerhez a részaránya.

De mire kell nekünk a hélium?

• Hogy ne haljanak éhen a lufiárusok, és a léghajók ballonját is legyen mivel tölteni. Erre a hidrogén is jó lenne – az is könnyebb a levegőnél –, de a hélium nem gyúlékony.
• Ipari szivárgások elhárításához és ívhegesztéshez nélkülözhetetlen.
• A búvárok héliumot kevernek a légpalackjukba, mert így mélyebb merülések során csökkenthető a nitrogénmérgezés, a keszonbetegség és az oxigénmérgezés esélye.
• Az atomreaktorokban hűtőközegként használják.
• De hűtenek vele nagyenergiájú részecskegyorsítókat, NMR- és MRI-berendezéseket is, mert az alacsony olvadás- és forráspontja miatt a hélium jól hűti a szupravezető mágneseket.
• Morgan Freeman irtó vicces hangon beszél tőle, ha belélegzi.

Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a hélium igen fontos anyag. Pech, hogy nem lehet bányászni – vagyis lehet, csak nem célzottan. Az eddig kibányászott héliumot többnyire földgáz- és kőolaj-kitermelés melléktermékeként gyűjtötték be, nagyon kis mennyiségben.

Vulkán kell hozzá, meg távolság

Az Oxford Egyetem és a Durham Egyetem kutatói egy héliumfeltárásra szakosodott norvég cég, a Helium One támogatásával kifejlesztettek egy vadonatúj módszert a gázmezők felfedezésére. A módszer annyira jól működik, hogy már találtak is egy gigantikus héliummezőt Tanzániában.

A kutatások azt mutatják, hogy a vulkanikus tevékenység biztosítja azt az intenzív forróságot, ami kiszabadíthatja a gázt a héliumot tartalmazó kőzetekből. Ha azonban ezek túl közel találhatók a vulkánhoz, fennáll a kockázata, hogy a héliumot vulkanikus gázok fogják szennyezni. Ilyen a szén-dioxid is, aminek a jelenléte a környékbeli meleg vizű forrásokból is kimutatható.

A kutatók most azon dolgoznak, hogy megtalálják azokat a zónákat, ahol az ősi kőzetek és a modern vulkánok úgy hatnak egymásra, hogy a hélium koncentrációja pont jó legyen.

Ez még nem minden

Chris Ballentine professzor, az Oxford Egyetem földtudományi szakértője szerint a gázmezőt akkor fedezték föl, amikor hidrogén- és héliummintákat vettek a tanzániai Nagy-hasadékvölgy környékén. A hélium geokémiai tulajdonságait figyelembe véve több független szakértő is szeizmikus méréseket végzett a környéken; eszerint

és elképzelhető, hogy a völgy másik részén még ennél is több lehet  a kőzetekbe zárva.

Ez sok. Hogy érzékeltessük, mennyire:

• Globális szinten nyolcmilliárd köblábnyi héliumot használunk fel évente, vagyis ez a gázmező csaknem hétévnyi szükségletünket fedezné.
• Ennyi héliummal egymillió-kétszázezer orvosi MRI szkennert lehetne feltölteni.
• A legnagyobb amerikai héliumtározóban csupán 24,2 milliárd köbláb hélium van. A teljes amerikai tartalék 153 milliárd köbláb.

Dr. Pete Barry, az Oxford Egyetem, aki az első héliummintákat vette a talajból, megjegyezte, hogy a technológiát a világ más részein is alkalmazhatják, ahol a geológiai feltételek hasonlók.

Elképzelhető, hogy a jövőben új, hasonló méretű héliumforrásokat fedezhetnek föl, és végre sikerül egy életképes módszert alkalmazni a hélium feltárására. A gáz iránti keresletet elnézve az biztos, hogy nagy szükség lenne rá.