Az európai biopiacokon egyre keresettebb ősi inka gabonafajta, a quinoa termesztésének fejlesztésére új nemzetközi kutatóközpontot hoznak létre a bolíviai Pariában. Az Oruro kerületben lévő községben felépítendő új tudományos centrum mintegy 23 millió euróba (hétmilliárd forint) kerül - írja az MTI.

A központban elsősorban az új fajok termesztésével és feldolgozásával foglalkoznak majd. 

A quionának (Chenopodium quinoa) az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is nagy jelentőséget tulajdonít. A növényt elsősorban a magas fennsíkokon, például a bolíviai Altiplanón termesztik. Az ország az elmúlt évben 69 ezer tonna quinoát exportált.

Az inkák aranyaként is emlegetett lágyszárú, egynyári növény 2 méteres magasságig is megnő, négyezer éve termesztik az Andokban, mert jól tűri a szárazságot, és akár 4000 méteres magasságban is megterem. Köleshez hasonló magjainak semleges íze van, és igen egészséges: különösen gazdag káliumban, magnéziumban, kalciumban, foszforban és vasban, ezenkívül B-vitaminokat, C- és E-vitamint, valamint karotint is tartalmaz. A legfontosabb azonban magas fehérjetartalma.

Az összes gabonák anyjaként tisztelt quinoát olyan becsben tartották az inkák, hogy évente hagyományosan a birodalom uralkodója vetette el az első magvakat. A spanyol hódítók betiltották, mert pogány növénynek tartották, és arra kényszerítették az inkákat, hogy helyette búzát termesszenek. A gabonaféleség az utóbbi 10-15 évben kezdett meghonosodni a nyugati konyhában.