A felhők is reagálnak a globális felmelegedésre, az elmúlt évtizedekben a sarkok felé húzódtak, legalábbis erre következtetnek a műholdas és egyéb mérési adatokból.

A kutatókat sokáig bizonytalanságban tartotta a felhők viselkedése a változó időjárásban. Szerepük nagyon fontos a rendszerben, segítik szabályozni a bolygó hőmérsékletét. Ugyanakkor nagyon nehéz pontosan szerepeltetni a felhőket a klímamodellekben.

Műholdakat használni a trendek meghatározásához szintén problematikus, mert az adatokat az időjárási műholdakról tudják beszerezni ehhez, de ezekben nincsenek még hosszú távú adatok. Ráadásul a műholdakat kicserélik, pályát változtatnak, romlanak az érzékelőik, így még nehezebbé teszik a kutatást, adatgyűjtést hosszabb távon.

A Scripps Institution of Oceanography egyik kutatója, Joel Norris más módszert választott arra, hogy a hosszú távú trendeket ki tudja szűrni az adatokból. Többek között több különböző modellben megjelenő mintákat próbálták kiszűrni.

Kiderült, hogy a felhőrendszerek mindkét féltekén a sarkok felé húzódtak. Ez azért lehet gond mert így nő a szárazsággal sújtott területek aránya az Egyenlítő két oldalán.

A kutatók szerint a felmelegedésnek lehet köze a jelenséghez. Azért gondolják így, mert több klímamodellt is megvizsgáltak és ki tudták zárni az olyan külső körülményeket, mint a vulkánkitörések.

A tanulmány következtetésével egyetért Kate Marvel, a NASA Goddard Institute for Space Studies kutatója is, de arra figyelmeztet, hogy a felhőzet sarkok felé húzódása mögött más okok is állhatnak. Például nagyobb vulkánkitörések után lehet jellemző ez, és a vizsgálat időszak kezdeték két nagyobb kitörés is volt. Még több vizsgálat és kutatás kell ahhoz, hogy biztosra állítsák a felhőzet mozgásának és a felmelegedésnek a kapcsolatát.