A dinoszauruszok kihalása után nem sokkal a hangyák egy csoportja feladta a korábbi vadászó és gyűjtögető életmódját, és megteremtették a mezőgazdaság alapjait. Az Attini nemzetségcsoportba tartozó faj Dél-Amerikában kezdett gombát termeszteni.

A gombatermesztő hangyák egy csoportja körülbelül 25 millió évvel ezelőtt talált rá egy bizonyos gombafajra, amely fehérjében gazdag testet növeszt, és ez nagyon jó tápláléknak bizonyult. Ezzel a felfedezéssel a hangyakolóniák jelentősen növelni tudták a méretüket. Ezután még sok evolúciós lépés szükséges volt ahhoz, hogy a ma ismert hatékony hangyakolóniák létre tudjanak jönni. 

Hamarosan újabb változás történt az agrárszektorban dolgozó hangyáknál. Úgy 15 millió évvel ezelőtt megjelentek a levélvágó fajok, amelyek a földalatti üregekben tárolt háziasított gombáikat folyamatosan friss, zöld levelekkel látják el, hogy ezzel biztosítsák a növekedésüket. Ez valóságos hangya-metropoliszok létrejöttét tette lehetővé, több milliós lakossággal.

A hangyák génjei árulták el, hogy mikor vágtak bele a mezőgazdasági termelésbe. Az is kiderült, hogy a váltás eleinte nem volt túl előnyös - éppen úgy, ahogy az embereknél sem. A farmerként dolgozó hangyáknak is javítaniuk kellett a módszereiken, hogy hatékonyabban jussanak táplálékhoz.

Életbevágóan fontos volt a hangyák számára, hogy a háziasított gombák többé ne cseréljenek géneket a szabadon élő gombafajokkal, és ezáltal ne módosuljanak. A végeredmény pedig egy tökéletes táplálékforrást biztosító, kórokozóknak és szárazságnak ellenálló gombafaj lett, amelyet ipari mennyiségben állíthatnak elő.

(Borítókép: Paul Zahl / National Geographic / Getty Images)