Szürke tekervényekből összegyúrt jellegtelen gombócnak tűnhet az emberi agy, pedig valójában minden egyes része valamilyen speciális tevékenységért felel. Azt eddig is tudtuk, hogy külön terület felel az érzelmekért, a memóriáért és a végtagjaink mozgásáért, most viszont elkészült egy minden eddiginél részletesebb térkép, amely közel száz eddig ismeretlen régiót azonosít.
Matthew F. Glasser, a Washington Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője a kollégáival három éve vágott bele ebbe a jelentős kutatásba. A Human Connectome Project keretében begyűjtött adatokra támaszkodtak. Ebben 1200 önkéntes résztvevő agyát tanulmányozták nagy felbontású szkennerekkel, és többféle aktivitás közben készítettek felvételeket, hogy kiderüljön, melyik tevékenység milyen agyterületet mozgat meg.
A képalkotás mellett az agy anatómiáját is részletesen feltérképezték, például megmérték az idegsejtek mielin nevű védőburkának a mennyiségét, amely régióról régióra változó. Összesen 112 különféle információra támaszkodtak, hogy megkülönböztessék egymástól az agyterületeket. A vizsgálatokkal sikerült kimutatni a 83 ismert agyi régiót, és 97 másikat, amelyet eddig nem azonosítottak különálló régióként.
Az úja közt voltak olyan régiók is, amelyekről egyszerűen csak elfeledkezett a tudomány, mert nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget. Német kutatók már az 1950-es években találtak egy olyan régiót az agyunk oldalán, ahol szomszédos területekhez képest alacsonyabb volt a mielin mennyisége. Erről a régióról most kiderítették, hogy különösen aktív, amikor történeteket hallgatunk.
Más korábban ismert régiókat kisebb részekre tudtak feldarabolni. Az agyunk elején megtalálható rendelkezett prefontális kéreg például tucatnyi kisebb zónából áll. Az a régió a döntéshozatal és a megtévesztés során aktív - könnyen lehet, hogy mindegyik most felfedezett zóna csak egy-egy ilyen tevékenységért felel. Az elemzéseket elvégző számítógépes rendszer annyira kifinomult, hogy a rejtett zónákat is felismeri, és azt is, amikor egy régió több részre van szakadva. Hogy ez miként befolyásolja az egyén gondolkodásmódját, az további kutatások tárgya lesz.
Fontos lépést tettünk meg abba az irányba, hogy megtudjuk, mi határozza meg a személyiségünket - mondta David Kleinfeld, a Kaliforniai Egyetem kutatója, aki nem vett részt a kutatásban. Az új atlasz azonban csak egy útmutató ahhoz, hogy miként tudjuk felderíteni az agy működését, és évtizedekbe telhet kideríteni, hogy melyik régió miért felel.
Kleinfeld úgy véli, hogy az új régiók létét más kutatók is igazolni tudják majd. Ez megoldható például genetikai módszerekkel is, amennyiben sikerül kimutatni, hogy az egyes régiókban különbözik az aktív gének kombinációja.