Dinoszaurusz-csontvázak, ritka kitömött állatok és az oxfordi természetrajzi múzeum más kiállítási tárgyai pusztultak el a perszelő hőség miatt, miután felújították az épület 19. századi üvegtető-szerkezetét. A tető most a korábbinál jóval több napfényt enged át, ami a látogatók szempontjából eredetileg talán jó ötletnek tűnt, de végül nagyon, nagyon rossz döntésnek bizonyult.
Nekem, amikor pár hete jártam a múzeumban, és láttam többek között a híres mauritiusi dodó mumifikált maradványait, nem tűnt fel, hogy különösebben meleg lenne, igaz, túl sokat nem voltam bent: zárás előtt értem át a tudománytörténeti múzeumból, úgyhogy az őrök hamarosan kiterelgettek. Vagy pocsék a hőérzékelésem, vagy akkor még nem durvultak el ennyire az állapotok, mindenesetre most az hírlik, hogy a belső hőmérséklet időnként elérte a 44 fokot is.
Az 1860-ban alapított intézmény három éve 2 millió fontból (740 millió forint) újíttatta fel a viktoriánus üvegtetőt, és közben eltávolították az addig használt UV-sugárzást szűrő védőfóliát is. A fólia és a lerakódott piszok eltávolítása azonban az UV-sugárzás jelentős növekedésével járt. A hőség zavarta a látogatókat, és komoly egészségügyi kockázatot jelent, főleg az idősebbek és a kisgyerekek számára.
A szélsőséges fény- és UV-sugárzási szint a múzeumi mintapéldányok gyors és visszafordíthatatlan károsodását okozta, röviden szólva elpusztultak
– írják a múzeum szakemberei, és nyomukban az MTI. A tudományos szempontból különösen fontos bálnacsontvázak is veszélyben forogtak. Az oxfordi múzeum most új napvédő fóliával fogja beborítani az üvegtetőt, de a hőmérsékletet, azt mondják, ez sem fogja levinni az ideális szintre.