Ha legközelebb egy autóba zárt szenvedő kutyát lát kánikulában, a tűző napon, nyugodtan hallgasson a lelkiismeretére: hívjon rendőrt, vagy keressen egy tanút, és törje be a kocsi ablakát, hogy megmenthesse szerencsétlen állatot. Csak egy kis odafigyelésre lenne szükség, hogy a kutyák túléljék a kánikulát – ennyit igazán megadhatunk a legjobb barátunknak.
Olyan gyakran előfordul. Csak beugranánk a bevásárlóközpontba az ebédrevalóért, leparkolunk az első szabad helyen – tűző napon, kánikulában –, és azzal nyugtatjuk a lelkiismeretünket, hogy úgyis tíz perc alatt végzünk, Morzsi meg kibírja addig a kocsiban. Majd résnyire lehúzzuk az ablakot, hogy kapjon levegőt. Nem lesz semmi baj.
Tíz perc bőven elég ahhoz, hogy a kutya hőgutát kapjon. Tizenöt perc alatt visszafordíthatatlan agykárosodást szenvedhet. Kutya meleg – mond valamit? Az állatok szenvednek a hőségtől, a kutyák meg különösen. Már a 30 Celsius-fok is megviseli őket, nemhogy egy autó belseje, ami harmincfokos melegben akár 70 Celsius-fokra is felhevülhet, ha a napon parkolunk le. Ez már egy enyhébb szaunahőmérsékletének felel meg.
A kutyák testhőmérséklete valamivel magasabb az emberénél (38,5-39,2 Celsius-fok), de sokkal rosszabbul tűrik a forróságot, mint mi. Mint azt egy tavaly nyári eset is bizonyítja, egy kutya húsz perc alatt halálközeli állapotba kerülhet a hősokktól, ha a tűző napon a kocsiban hagyjuk. Akkor is, ha az ablakot résnyire lehúzva hagyjuk. A fent linkelt esetben az állat élete csupán perceken múlt.
A kutyáknak nincs csupasz testfelülete, mint az embernek, és verejtékmirigyük is sokkal kevesebb van. Rajtunk segíthet az izzadás, elvégre a párolgás hőelvonással jár; a bőrfelületre kicsapódó izzadság hűti a szervezetet. Csakhogy a kutyák nem izzadnak; a fölösleges hőt lihegéssel tudják leadni. A nyelv azonban sokkal-sokkal kisebb felületen párologtat, mint a teljes emberi test. Emiatt az állat teste túlhevül, és akár percek alatt elpusztulhat.
Még tűző nap sem kell hozzá, hogy a kutya hőgutát kapjon a zárt autóban. A lihegés ugyan elvonja a hőt, de leadja a párát; egy zárt autóban ez a páratartalom emelkedéséhez vezet.
Mit tegyünk, ha autóba zárt, a hőségtől szenvedő kutyát látunk?
A Vigyél Haza Alapítvány önkéntesei Budapesten ingyen nyújtanak jogi segítséget azoknak, akik kimentik az autóban rekedt kutyákat. (Vidéki, nem büntetőügyben ingyen jogi tanácsadással segíthetnek.) Egyes helyeken, például az Floridában a törvény biztosítja, hogy – bizonyos feltételek mellett – a bajba jutott kutya segítségére siessünk.
A kutyákra nemcsak a parkoló autók jelentenek veszélyt. Ha úgy döntünk, hogy kocsival megyünk nyaralni, és visszük magunkkal a kutyát is, útközben többször álljunk meg néhány percre, és itassuk meg az állatot – különösen, ha a kocsi nem légkondicionált.
Pazonyi Zsanett Szilvia, a Magyar Kutyás Akadémia alapító-tulajdonosa kérdésünkre elmondta, mi a teendő, ha megtörténik a baj, és a kutya hőgutát kap:
Pazonyi elmesélte, hogy a további halálesetek megelőzése érdekében nemrég önkéntes kutyatartók kampányoltak egy nagy bevásárlóközpont parkolójában. A „Nyújts segítő mancsot!” Kutyaelsősegély által szervezett, a Kutyabarát.hu és a Kutyológia által támogatott akció célja az volt, hogy felhívják az autós kutyatartók figyelmét arra, hogy nyáron soha nem szabad az autóban hagyni a kutyát. Még néhány percre sem.
A parkolóba érkező kutyatartóknak osztogatott információs anyag bemutatta, hogyan előzhető meg a hőguta, milyen tünetekről ismerhető fel, és hogyan kell kezelni. Az útmutató legyezőként is használható; a gazdák így lehűthetik magukat a kocsiban, amíg működni nem kezd a légkondi. A szervezők célja az volt, hogy minden alkalommal, amikor a kutyatartók a legyezőt használják, eszükbe jusson, milyen érzés lehet egy kutyának kiszolgáltatva, tehetetlenül várakozni a forró autóban.
Már a kampány kezdetekor világossá vált, hogy mekkora szükség van a felvilágosításra, mert az önkéntesek autóba zárt kutyákat találtak a parkolóban. Az áruház hangosbemondóján keresztül kérték a gazdákat, hogy azonnal menjenek vissza az autóikhoz, mielőtt a kedvenceik hőgutát kapnak. Szerencsére időben visszatértek, így a kutyáknak nem esett bajuk. Más kérdés, hogy mi lett volna, ha az önkéntesek nincsenek ott, hogy figyelmeztessék őket.
A lakásban tartott kutyák általában megtalálják maguknak a leghűvösebb pontot, és teljes testfelülettel végignyúlnak rajta. Ha odafigyelünk rá, hogy naponta többször adjunk nekik friss, vizet; illetve néha áttöröljük egy nedves ronggyal, nem lesz baj. Figyeljünk oda rá, hogy az állat ivóvize ne legyen túl hideg. Nagy hőségben a kutyáknak nincs kedvük rohangálni, hülyéskedni, de vannak élénkebb példányok, akik szívesen rohangálnak séta közben, és könnyen kimelegszenek. Ők már az állott víztől is torokgyulladást kaphatnak.
És ha már víz és rohangálás: lehetőleg ne csak egy tálnyi vizet tegyünk ki a kutyának. Ha véletlenül belelép, és felborítja az edényt, egész napra szomjan maradhat – ilyenkor jól jöhet a pótedény. És ha hosszabb sétára vinnénk, ne felejtsünk el a kutyának is vizet és vizes tálkát csomagolni.
Fontos, hogy jól válasszuk meg a séta időpontját. Nyári sétára a korai és a késő esti órák a legalkalmasabbak. Reggel, amikor még nem túl erős a napsugárzás, a kutyák nem kapnak hőgutát a tűző naptól, és a tappancsukat sem égeti meg az olvadó aszfalt.
Bármilyen fontos szempont is ez, sokan megfeledkeznek róla. A kutyák talpa meztelen, így a forró betonon sétáltatott állatok súlyos égési sérüléseket szenvedhetnek. Ha pont délben kell rövid egészségügyi sétára vinnünk, kerüljük a követ, betont és homokos talajt; helyette keressünk árnyékos, füves területet. Ha lennének kétségei, hogy ez mennyire rossz a kutyának, tegyen egy sétát délben, aszfaltos úton, mezítláb. Arról nem is beszélve, hogy a lihegésen túl a kutyák a szőrtelen testfelületükön tudják leadni a hőt – például a tappancsukon.
Az etetés időpontját is érdemes a sétákéhoz igazítani. Nyáron a kutyáknak nincs nagy étvágya; akár azt is gondolhatnánk, hogy betegek, pedig melegben egyszerűen csak kevesebbet esznek.
Kertben tartott kutyákkal előfordul, hogy egy árnyékos helyen gödröt kaparnak maguknak, és abba fekszenek. Ne dühöngjön azon, hogy kitől tanulta ezt ez az égetni való átokfajzat: a kutyáknál ez ösztönös reakció. A kikapart gödörben a föld hűvösebb, és ha ebben végignyúlnak, jobban hűthetik a saját testüket. Ne dühöngjenek a virágágyásra káros reflexek miatt, inkább örüljenek, hogy Morzsi hőguta helyett légkondicionál.
A dísznövénykertészek jobb, ha találnak egy hűvös, árnyékos helyet, ahol a kutya napközben hűsölhet – a legmegfelelőbb egy árnyékot adó fa. Ha a garázsba vagy a terasz alá húzódhatnak be, az is jó; ha időnként fellocsoljuk a fekhelyüket, az meg a legjobb.
A szívbeteg, túlsúlyos, vagy munkát végző kutyákat jobban megviseli a hőség, így rájuk jobban oda kell figyelni. Egyes fajták, mint például a bulldog vagy a mopsz más kutyáknál érzékenyebbek a kánikulára. A sötét bundájú példányok szintén megszenvedik a hőséget, mert valósággal szívják magukba a forró napfényt, így fontos, hogy nekik mindig biztosítsunk árnyékos helyet.
Sokan úgy vélik, a kutya szőrzetének leborotválása megóvhatja őket a hőgutától. Ez hülyeség. A bunda a kutya hőháztartásának fontos része, ez segít fenntartani a testhőmérsékletét, és megvédi a leégéstől is. A kutyák ugyanis le tudnak égni: a szem környéke, az orr, illetve a fül igen érzékeny az UV-sugárzásra. Az viszont jót tesz, ha az állat bundáját naponta többször átfésüljük, mert így biztosítható a megfelelő szellőzés. A hosszú vagy félhosszú szőrű kutyák bundáját persze ritkíthatjuk – de soha ne nyírjuk őket teljesen kopaszra.
Ha a gazda lelkiismeretére nem lehet apellálni, a szabadságvágyára talán sikerül. A Btk. 244. paragrafusra szerint
Ha ez az állatnak különös szenvedést okoz, az elkövető akár három évet is kaphat. Gondolja meg, megér-e egy elvesztett életet és három elvesztegetett évet tíz perc egy bevásárlóközpontban.