Súlyos gerincsérüléstől teljesen lebénult emberek nyerték vissza részlegesen mozgási képességüket, sőt, az egyik, a Walk Again (Sétálj Újra) projekt keretében, Sao Paulóban kezelt páciens sétálni is tud mankók és egy, az agyához kapcsolódó, agyhullámokkal vezérelt exoskeleton (mesterséges külső váz) segítségével.

Az áttörésről beszámoló Independent azt írja, még a kutatók is megdöbbentek az eredményeken. A nyolc, korábban teljesen mozgásképtelennek nyilvánított páciens elkezdte visszanyerni az érzékelési és mozgási képességét a gerincsérülés helyénél lejjebb is, noha korábban úgy gondolták, a gerincidegeik teljes mértékben szétroncsolódtak. A kutatás jelen állása szerint viszont úgy tűnik, néhány ideg mégis megmenekülhetett, és ezek a tréning során újraaktiválódhattak.

A Brazíliában dolgozó kutatók Scientific Reportsban megjelent tanulmányukban azt írják: az egyik páciens korábban még úgy sem tudott lábra állni, ha álló helyzetbe emelték, és kitámaszthatta magát. Ugyanez az ember viszont most, tíz hónapnyi tréning után újra járó mozdulatokat tud végezni a mesterséges váz, korlátok és az asszisztensek segítségével, a talaj fölött felfüggesztve. Egy másik páciens viszont ténylegesen újra tud járni, ráadásul emberi segítség nélkül, mankóval és a lábára szerelt vázzal. (Minderről a BBC videót is közölt.) És a javulás az orvosok szerint még tovább folytatódik, így egyelőre azt sem tudják megállapítani, a módszer milyen mérvű változást lesz képes elérni.

A tréning során a páciensek először az agyhullámaikkal irányítottak egy avatárt, azaz amikor a járásra gondoltak, a virtuális valóságban az avatár úgy mozgott, mintha a saját testükkel végeztek volna mozgást. Később ugyanilyen módszerrel már egy robotot tudtak mozgásra bírni, az utolsó lépés pedig az volt, hogy ugyanezzel a módszerrel a testükre illesztett, az agyukhoz kapcsolódó exoskeletont, azzal együtt pedig valóban a saját végtagjaikat mozgatták.

„Legnagyobb meglepetésünkre azt észleltük, hogy a hosszú távú tréning részleges idegi javulást is kiváltott, mind a motorikus funkciókban, mind a tapintásban, az érzőidegekben és a belső funkciókban is” – mondta Dr. Miguel Nicolelis, az amerikai Duke University Centre for Neuroengineering igazgatója. Hogy pontosan miért állt be változás a páciensek állapotában, kontrollcsoport híján nem lehet pontosan tudni, de Nicolelis azzal magyarázza a jelenséget, hogy a tréning közbeni agyi aktivitás révén változás történhetett az agykéregben, ezért – és az agy és az idegek mesterséges, újbóli összekötése révén – a páciensek testében újraaktiválódhattak azok az idegek, amelyeket évtizedek óta elroncsolódottnak hittek. Az agy gyakorlatilag újra „elhitte”, hogy az embernek van működő lába.

A kezelés miatt a páciensek nemcsak újra érezték, ha megérintették valamivel a lebénult végtagjaikat, de részlegesen visszanyerték a húgyhólyagjuk és a beleik feletti kontrollt, és a szív- és érrendszeri funkcióik is fejlődtek.

Az orvosok szerint az eredmények motivációként is szolgálhatnak a világ gerincsérültjei számára is. „Mindnyájunk életét megváltoztatja az, amit az évek óta mozgásképtelen felnőttek arcán látunk, amikor újra járni kezdenek” – mondta Nicolelis.