A csillagászok még 2009-ben megfigyelhették egy halott csillag robbanását. Klasszikus nóvarobbanás volt, de a ritkább fajtából. Olyanból, amely csak fehér törpéknél fordul elő. A csillagászoknak szerencséjük volt, mert meg tudták figyelni a csillagot a robbanás előtt is és a folyamat minden egyes pillanatát kielemezhették.
Klasszikus nóva kettős csillagrendszerekben történik, a két csillag egyike egy fehér törpe, a másik csillag csak vörös óriás. A nagyobb csillagból gáz áramlik a fehér törpe felszínére, ez az áramlás egyre gyorsabban történik, majd amikor a felgyűlt gáz elért egy bizonyos hőmérsékletet és nyomást, beindul a magfúzió és bekövetkezik a robbanás.
A nóva és a szupernóva között az a különbség, hogy utóbbinál maga a csillag is megsemmisül, míg nóvánál nem. A robbanás bizonyos időközönként megismétlődik.
Akkora a robbanás, hogy napokig fényes csillagként láthatjuk, mint például ennél a nóvánál. A halványodás pedig akár évekig is tarthat.
A kutatók 2003 óta figyelték meg a V1213 CEN-t (Nova Centauri 2009), azóta is figyelik a csillagot. Nagyon ritka, hogy ennyire jól dokumentálható legyen egy ilyen esemény, nagyon sokat megtudtak az ilyen robbanásokról, valójában ez volt az első látható bizonyítéka a már létező elméletnek.
A robbanást megelőző hat évben többször látták felvillanni a csillagrendszert. Ekkor valószínűleg kisebb adag hidrogén került a fehér törpe felszínére. Mivel csak néha villant fel a csillag, úgy hiszik, hogy a hidrogénáramlás nem volt állandó, hanem eléggé ritkán jutott gázhoz a kisebb csillag.
A robbanás aztán mindent megváltoztatott, mindkét csillag túlélte az eseményt. A nagyobb csillag azonban a robbanás alatt kapott egy jókora adag sugárzást, ami felpuffasztotta. Nagyobb is lett, mint volt, igaz, nem sokkal. A csillagrendszer azonban jóval fényesebb, mint a robbanás előtt, és ez is a robbanásnak köszönhető.
A puffadás ugyanis a hidrogénáramlást is megváltoztatta, nincsenek többé felvillanások, ami azt jelenti, hogy a hidrogén is folyamatosabban áramlik. Ezt a folyamatot, a csillagrendszer megváltozását csak sejtették eddig a kutatók, de most először tudták megfigyelni élőben is. Az erről szóló tanulmányt a Nature-ben tették közzé a napokban.