Több tucat emberi agyat és agydarabot találtak a müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet felújításakor. A minták a náci fajnemesítési kísérletek és talán a holokauszt áldozataihoz tartoztak.
Az agyakat még tavaly tavasszal találták, de csak most kapta fel a témát a média. A Max Planck Társaság a váratlan felfedezés után vizsgálatot indított, és megállapították, hogy a minták a Julius Hallervorden nevű agykutató gyűjteményéhez tartoztak. Az 1965-ben meghalt orvos náci párttag volt, és 1938-tól vezette a Neuropatológiai Osztályt a Max Planck Agykutatási Intézet elődjének számító Kaiser Wilhelm Agykutatási Intézetben.
Hallervorden már a második világháború előtt, majd alatta és utána is végzett kutatásokat kivégzett foglyok és gyengeelméjűnek ítélt betegek agyán. Mivel az intézet akkoriban rendszeresen kapott mintákat Josef Mengelétől, a Halál Angyalaként is emlegetett auschwitzi orvostól, lehetséges, hogy Hallervorden a holokauszt áldozatain is kísérletezett, de erre egyelőre nincs bizonyíték.
A Max Planck Társaság az 1948-as átnevezés után is évtizedekig használta az etikailag aggályos eredetű mintákat, egészen addig, amíg a nyolcvanas évek végén politikai nyomásra feladni kényszerült ezt a gyakorlatot. 1990-re a legtöbb intézete megsemmisítette az 1933 és 1945 között begyűjtött mintákat, de a véletlen felfedezés arról tanúskodik, hogy ez nem sikerült maradéktalanul.
A minták között van 35 embertől származó 100 agydarab is, de a mikroszkopikus agyszeletek mellett teljes szerveket is találtak. A Max Planck Társaság jelenleg is vizsgálja az intézeteiben található mintákat, a megtalált náci mintákat pedig igyekeznek azonosítani, hogy hetven éves késéssel megadhassák a végtiszteletet az áldozatoknak.