Először mutatták be egy szörnyűséges élőlény maradványait, amiket egy skót szigeten találtak. Az útburkolatielem-maradványoknak látszó fosszíliákból a tudósok rekonstruálták, hogy nézhetett ki az állat. Úgy tűnik, nincs egzotikus skót tó egzotikus tavi szörny nélkül.

A Storr-tó szörnyeként emlegetett lény maradványait még 1966-ban fedezték föl. A csontvázat fél évszázadon át őrizte a Skót Nemzeti Múzeum. Az MTI azt írja, a rekonstrukcióval azért vártak mostanáig, mert csak mostanra sikerült biztosítani azt a szaktudást, amivel a maradványokat megszabadíthatták a kőszarkofágjától.

Az ősállat négyméteres szájában több száz kúp alakú fog húzódott meg. A kutatók feltételezik, hogy halakat és tintahalakat evett. A Storr-tavi szörny valószínűleg a dinoszauruszok korából fennmaradt legteljesebb tengerihüllő-csontváz, amit valaha Skóciában találtak. Skye környéke azon ritka helyek egyike, ahol még mindig találnak épségben megmaradt leleteket a középjura korszakból, megkövesedett cáfolataként annak a tévhitnek, hogy régen minden jobb volt.

A rekonstrukció alapján a lény úgy nézhetett ki, mintha H. R. Giger rajzolt volna egy fejetlen teknősdelfint, ami épp megszül egy fűrészfogú gólyafiókát. Óriási szerencse, hogy az ichthyoszauruszok (halgyíkok) családjába sorolt élőlény már 170 millió éve kihalt, különben tönkretenné a környékbeli gumicsónakbizniszt és a gyanútlan fürdőzők lábszárát.

A halgyíkok több tízmillió évvel azelőtt kihaltak, hogy a kréta időszak végén lezajlott volna a nagy fajpusztulás. Nem bírták a globális felmelegedést, és az evolúciós versenyben is mindig a rövidebbet húzták. Mindenesetre ez az állat a legjobb skót vicc azóta, hogy a skót késő éjjel részegen hazatámolyog, leesik a skót lépcsőn, összetöri a skót whiskys üvegét, megérzi a nedvességet, és elkezd maga körül tapogatni: – Remélem, vér...