Egy brit hajós átjutott azon a két szoroson, amely az Északi-sark megkerülésének legkritikusabb pontjainak számít. Ezután már nem áll előtte olyan nehézség, amely befolyásolná expedíciójának sikerét, azaz hogy a nyári szezonban hajózza körül a Föld legészakibb pontját.
Az apró hajó kapitánya, David Hempleman-Adams azért indult útnak, hogy rámutasson, milyen tragikus gyorsasággal olvad Földünk jégtartaléka, köszönhetően a globális felmelegedésnek.
Az északkeleti, és az északnyugati szorosok sokáig áthatolhatatlan akadálynak számítottak az Északi-tengeri hajózásnál. A szorosok jege az utóbbi években kezdett intenzíven fogyni, az Északi-tenger jege idén pedig soha nem látott mértékben olvadt el a műholdfelvételek szerint. A brit hajós útja most a gyakorlatban is megmutatta, hogy mindez nem csupán elvont tudományos ügy, írja a BBC.
Kanada északi partjainál olyan kevés volt a jég, hogy a Northabout nevű, alumíniumtestű vitorlás alig két hét alatt hajózott át az északnyugati szoroson.
A jég olvadásának jele az is, hogy hétfőn megtalálták a 19. századi sarkkutató, John Franklin második elsüllyedt hajóját, a HMS Terrort. Franklin első szerencsétlenül járt hajóját, a HMS Erebust két éve fedezték fel a tenger mélyén.
A szerencsétlenség a hajózás egyik nagy misztériuma maradt, mert a mentőexpedíció sem akadt nyomára a legénységnek, így nem derült ki, hogyan tűnhetett el a hajó teljes személyzete.
160 évvel később a feladatot egy 15 méter hosszú kis vitorlás már simán teljesítette. A Northabout útja még nem ért véget: meg kell kerülnie Grönlandot, hogy októberben végül vissza érkezzen a brexit hazájába, Angliába.
A hajó útja azt is jelzi, hogy a tengeri útvonal hamarosan járható lesz nem jégtörő hajók számára is. A század közepére megduplázódhat a tengeri forgalom ezen a szakaszon, amely jelentősen lerövidíti az Európa és Kanada közti távot, írja a BBC.