Van egy apró, fél milliméteres élőlény, a medveállatka, aminek nyolc karmos lába van, szinte mindenhol megtalálható a Földön, és  a következőket tudja:

1. A mélyhűtőben eltöltött húszperces tartózkodás után képes ismét járni. 
2. Azután is, hogy forró vízbe dobták őt.
3. 2007-ben svéd tudósok a Richtersius coronifer és a Milnesium tardigradum nevű medveállatkafajok több ezer példányát tíz napra 270 kilométer magasan a Foton-M3 űrszondán a világűrbe küldték. Visszatérésük után semmilyen biológiai elváltozás nyomát nem mutatták, sőt normálisan szaporodtak.
4. Túléli a légköri nyomás 300-szorosát is, valamint a legtöbb élőlény számára halálosnak számító dózisú ibolyántúli sugarakat.
5. Rendkívüli szárazság eseten az állatka képes teljesen kiszáradni és a normális állapotában elfogyasztott víz egy százalékával beérni. DNS-e ilyenkor több kis apró darabra esik szét. Az élettelenséghez közeli állapotban marad, amíg az életfunkciói a normálisnak 0,01 százalékára csökkennek. Később, amikor ismét vízhez jutnak, a medveállatkák képesek helyreállítani a DNS-üket, és károsodás nélkül kikerülni a rendkívüli kiszáradtság állapotából.

Most japán kutatók azt állítják, hogy a medveállatka fehérjéit fel lehet használni arra, hogy az embereknél röntgensugarakkal szembeni ellenállást fejlesszenek ki, írta az MTI.

A medveállatkák DNS-ét szekvenálva Kuneida Takekazu és kollégái felfedeztek egy fehérjét, amely besugárzáskor a DNS-t védi. A kutatók szerint ez a fehérje csak a medveállatkák szervezetében található meg. A kutatásokat folytatva a tudósok megállapították, hogy ez a fehérje az emberi sejteket is megvédheti a röntgensugaraktól. A kutatás szerint a medveállatkák fehérjéje által védetten a DNS fele annyira károsodna.

"Hihetetlen, hogy a medveállatkák (Tardigrada) számára ekkora ellenálló képességet biztosító fehérjét más állati sejtekbe is el lehet juttatni" - magyarázta az AFP francia hírügynökségnek Kunieda Takekazu, a Kiotói Egyetem tanára, a Nature Communications című brit tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.  "Úgy véljük, hogy ez a fehérje egyfajta pajzsot képezhetne az emberi DNS előtt, megvédve azt a támadásoktól" - magyarázta a japán kutató.

A tanulmány szerint a medveállatkák hihetetlen ellenálló képességének titka a genomjával is magyarázható. 

"Ha a kiszáradással szembeni tűrőképességüket sikerül átültetni, az gyökerestől forgatja majd fel a biológiai anyagok (sejtek, tenyészetek, húsok, halak) tartósítását célzó eljárásainkat" - hangoztatta a japán kutató, aki szerint a génmanipuláció etikai problémái szerint ez csak a távoli jövőben várható.