Egyetlen nyílt vízi csobbanás is végzetes lehet, ha agyevő amőba kerül az óvatlan úszó szervezetébe, ezt az egysejtűt ugyanis nem érdekli semmilyen más szövet, egyenesen az idegrendszert támadja meg. A túlélés esélye halovány, ahogy az ismereteink is azzal kapcsolatban, hogy miért az agyunkra hajt ez a mikroszkopikus lény.
Múlt hónapban egy 19 éves marylandi lány halt meg a Naegleria fowleri amőba miatt. Ezzel a kórokozóval meleg vízű forrásokban és nem megfelelően klórozott medencékben találkozhatunk, és a globális felmelegedés miatt egyre nagyobb területen fordul elő.
Ha bekerült az ember szervezetébe, már nincs nagy esély a túlélésre. Az amőba figyelmen kívül hagyja az orrot és a környező szöveteket, és rögtön az agyat veszi célba, azon belül a frontális lebenyben a szaglásért és a viselkedésünk szabályozásáért felelős területeket.
Ez a célirányos támadás adott ötletet Abdul Mannan Baignak, a pakisztáni Karacsiban működő Aga Khan Egyetem kutatójának, aki szerint a frontális agyterület által nagy mennyiségben kibocsátott acetilkolin (ACh) vonzhatja oda az amőbákat. Ez egy régóta ismert neurotranszmitter, amely bizonyos immunsejteket is mágnesként vonz.
Mannan kutatócsoportja 126 fehérjét izolált az Acanthamoeba amőbából, és megnézte egy adatbázisban, hogy milyen fehérjéknek vannak hasonló összetevőik vagy struktúrájuk. Így jött rá, hogy az egyik nagyon hasonlít az ACh emberi receptorára. Hasonló eredmény született a Naegleria vizsgálatakor. Mindez arra utal, hogy az amőbának is van egy receptora az ACh-ra, és ez vonzhatja az agyba.
Most azt teszteli Mannan, hogy miként lehet újfajta gyógyszerekkel blokkolni az amőbákat. Így csak egy gond van. A kezelést azonnal el kell kezdeni, amint az amőba megfertőzött valakit, de
Egyedül az erős fejfájás lehet árulkodó jel, de ilyenkor az amőba már rég az agyat pusztítja. Az igazi megoldást tehát egy jó diagnosztikai eszköz jelentené. Erre szükség is lesz, mert amint írtuk, a felmelegedés miatt egyre gyakoribbá válthatnak az amőbatámadások.