Gyermekként kevesen gondolnak arra, hogy a dohányzásuk miatt nemcsak nekik lehet gondjuk, hanem évtizedekkel később a jövőbeni gyermekeiknek is. Pedig éppen ez a helyzet a Bergeni Egyetem kutatói szerint:

A gyermek asztmájának kialakulására a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha az apák 15 éves koruk előtt kezdenek el dohányozni

– idézte Cecilie Svanest, a norvég egyetem professzorát a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A tudósok  24 ezer gyermek vizsgálatával mutatták ki, hogy a nem allergiás eredetű asztma kialakulásában nemcsak az anyai környezet játszik kulcsfontosságú szerepet, hanem az apa gyermekkori életmódja is.

Az MTI azt írja, hogy anya dohányzása is növeli az asztma kialakulásának esélyét az utódnál. Ugyanakkor a fogantatás előtti anyai dohányzás és az asztma kialakulása között nem mutattak ki kapcsolatot.

A különbséget a kutatók szerint az okozza, hogy az apa dohányzása a spermasejteken keresztül hat az utódra. „A dohányzásról köztudott, hogy genetikai és epigenetikai károsodást okoz az ondósejtekben, amely átadható az utódnak és fejlődési rendellenességet idézhet elő” - magyarázta Svanes.

Az állatkísérletekben egyre több a bizonyíték az úgynevezett epigenetikai programozásra, azaz hogy az apa fogantatás előtti környezete hatással lehet a jövőbeni nemzedék egészségére

– tette hozzá Svanes.

A kutatócsoport azt is megvizsgálta, hogy hatással van-e az asztma kialakulásának kockázatára az, ha az apa hegesztéssel foglalkozott. Kimutatták az asztma növekvő kockázatát az utódnál még akkor is, ha az apa felhagyott a hegesztéssel a fogantatás előtt.

"A dohányzás és a hegesztés pubertás kor utáni kezdete és azok időtartama a legfontosabb tényezőt jelentheti az utód asztmakockázatát illetően" - hangsúlyozta Cecile Svanes.