Még Kína sem tud ellenállni az űrturizmus csábításának; egy, az állam által támogatott vállalat már dolgozik egy húsz férőhelyes gigantikus űrrepülőn. A pekingi kutatók egy egyszerűbb, egy férőhelyes űrrepülőt mutattak be múlt héten a mexikói Guadalajarában a Nemzetközi Űrhajózási Kongresszuson, de a tervezők szerint a koncepció több utassal is használható lehet.

A kínai fejlesztés eddig a legnagyobb léptékű kísérletnek hangzik. Kontraszt: a Virgin Galactic SpaceShipTwo nevű űrrepülője hat férőhelyet és űrhatár-közeli repüléseket kínál. Az XCOR Lynx-e csak egy személyt tud szállítani a pilóta mögött. A Blue Origin szuborbitális űrkapszulájában, a New Shepardban szintén hatan férnek el. A kínai kutatók azonban úgy látják, lesz akkora kereslet az űrturizmusra, hogy megérje nagyobb befogadóképességű járművekben gondolkozni.

A tervezők egy szárnyas rakétát építettek, ami saját erőből képes fölszállni. Ez különbözteti meg például a SpaceShipTwo-tól, amit egy külön járműnek kell nagyobb repülési magasságra szállítania, mielőtt beindíthatná a saját rakétahajtóműveit. A kínai űrrepülő függőlegesen szállna föl, mint egy rakéta, és automatikusan landolna egy futópályán.

A kutatócsoport kétféle űrrepülőt épített. Az első egy 10 tonnás, 6 méter szárnyfesztávolságú modell volt, ami öt utast juttathat 100 kilométer magasságba – hivatalosan itt kezdődik a világűr határa. A 100 kilométeres magasságot elérve a jármű a hangsebesség hatszorosára gyorsul; az utasoknak ez két percet biztosítana a súlytalanságban. A másik jármű egy 100 tonnás, 12 méter szárnyfesztávolságú rakéta lenne: ezzel 20 ember érhetné el a 130 kilométeres magasságot, a Mach 8 sebességet és a 4 perces súlytalanságot.

Állítólag már előrehaladott fázisban tartanak a tesztelések is; a kínaiak úgy tervezik, 2020-ban már az első repülési teszteket is megkezdődhetik. Ha a rendszer biztonságos lesz, kezdődhetnek a turistautak; a jegyek várható árát 200-250 ezer dollárra becsülik.

A szakértők kétkedéssel fogadják a kínai szuperrepülő ötletét. Roger Launius, a washingtoni Smithsonian Múzeum űrrepülési szakértője szerint a kezdeményezés mindenképpen érdekes, de a bemutatott négyoldalas tanulmányból hiányolja azokat a technikai részleteket, amik a jármű működőképességét igazolnák. Mint mondta, eddig nem volt rá példa, hogy egy hordozórakéta nélküli űrrepülő 100 kilométer magasba tudna juttatni 20 embert.

Mások ennél bizakodóbbak. Az IAC egyik név nélkül nyilatkozó szakértője szerint mérnöki szempontból a kínaiak minden ötlete megvalósítható – más kérdés, hogy a végső konstrukció biztonságos lesz-e, és hogy lehet-e ebből jövedelmező üzleti modellt kialakítani.