Az amerikai Smithsonian Intézet térképre vitte az elmúlt 56 év összes nagy lemeztektonikai eseményét: az "Eruptions, Earthquakes, & Emissions" ("E3") névre keresztelt webapplikáció kiterített világtérképre, vagy földgömbre vetítve mutatja meg hogy 1960 óta mikor és hol történtek földünkön vulkánkitörések és 5,0 magnitúdónál erősebb földrengések. Az interaktív alkalmazás bónuszként az 1978 óta regisztrált kén-dioxid-kibocsátást is megmutatja (azért csak 1978 óta, mert ekkortól vannak pontos műholdas adatok a vulkánkitörésekkel járó kén-dioxid-felhőkről.)

A Global Volcanism Program (GVP) animált time-lapse térképe egyrészt szépen kirajzolja, hogy Földünkön mely területeken a legmagasabb a szeizmikus aktivitás: a tektonikai lemezek találkozásánál egymásba érnek a földrengéseket jelölő világoskék buborékok, mutatva, hogy leginkább a Csendes-óceán partvidékein, Kamcsatka, Japán, Indonézia, Fülöp-szigetek, Pápua Új-Guinea térségében, valamint Dél-Amerika nyugati partjainál lehet leggyakrabban pusztító természeti katasztrófákra számítani. Természetszerűleg a vulkánkitöréseket jelölő piros háromszögek is ezeken a helyeken a leggyakoribbak, illetve kén-dioxidot is itt pumpál a légkörbe leginkább Földünk.

Másrészt a térkép alkotói hangeffektusokat rendeltek az egyes eseményekhez, így végignézve és hallgatva az elmúlt 56 év nagyobb földrengéseit és vulkánkitöréseit, kicsit olyan, mintha az örökké nyugtalan Föld szívverését, pulzusát látnánk, hallanánk.

A GVP a térképhez használt adatokat az Egyesült Államok Földtani Kutató Hivatalának (United States Geological Survey – USGS) földrengés-katalógusából importálta, ami 1960 utánról nyújt pontos adatokat, de terveik közt szerepel az ezt megelőző idők feldolgozása is, amit persze nehezít a rendelkezésre álló történeti adatforrások szűkössége, pontatlansága. A térképet hetente frissítik az aktuális földrengésadatokkal, és havonta a vulkánkitörésekkel, így az folyamatosan naprakész és egyre bővülő képet ad a Föld szeizmikus aktivitásáról.