Japán tudósok bőrsejtekből vett, laborban létrehozott őssejtekkel regenerálták öt beteg makákó károsodott szívét – írja az MTI. Most először sikerült úgynevezett indukált pluripotens őssejteket (iPS sejteket) használni az infarktust szenvedett szív sérüléseinek helyreállításához.
Az indukált pluripotens sejtekből a test valamennyi szövete kialakítható. Az érett sejtek indukált pluripotens sejtekké való programozásának technikáját a japán Jamanaka Sinja és a brit John B. Gurdon dolgozták ki. 2012-ben orvosi Nobel-díjat kaptak érte.
Az iPS technika kifejlesztése előtt a pluripotens őssejteket emberi embriókból növesztették. Létezik az őssejtek egy harmadik típusa is, amit közvetlenül az emberi szervezetből lehet növeszteni. Ezek a felnőtt őssejtek bizonyos szervek, köztük a szív mélyén találhatók a károsodott sejtek feltámasztására.
Az iPS sejteket mesterségesen hozzák létre szomatikus sejtekből. Az iPS sejtek hasonló tulajdonságokkal bírnak, mint az embrionális őssejtek. A test valamennyi szövete kialakítható belőlük. A szakértők már régóta úgy vélték, hogy az iPS sejtek ígéretes sejtforrások lehetnek a szívkárosodás kijavítására. Ha ezeket a beteg a saját sejtjeiből növeszti, az sokáig tart, költséges és fáradságos. A más ember sejtjeiből növesztett szívsejteket ráadásul a beteg immunrendszere kilökheti, mint idegeneket.
A makákók olyan főemlősök, amelyeknek a szövetpótlásban meghatározó szerepet játszó HLA-rendszere (vagyis az emberi fehérvérsejt antigén fehérjecsoportja) nagyon hasonlít az emberekéhez.
A majomkísérletekhez a japán csoport egy makákó bőrsejtjeit használta. Ezeket őssejtekké programozták át, hogy ebből nyerjenek szívizomsejtet. A művelethez egy immunrendszeri sejtfehérjét is felhasználtak, ami biztosította a kompatibilitást a donor és a befogadó között, hogy a szervezet ne azonosítsa idegenként a donort.
A sejteket öt, infarktuson átesett majom szívébe ültették bele. A majmokat enyhe immunszupresszív gyógyszerrel kezelték és 12 héten át megfigyelték. A sejtek javították a szív működését. Bár felléptek szívritmuszavarok, az új sejteket nem lökte ki a szervezet.
Vannak még leküzdendő akadályok, például a daganat kialakulásának kockázata, a szívritmuszavar és a magas költségek, de bizonyos abban, az eljárást néhány év múlva már emberi próbákban is tesztelni lehet – mondta Siba Juji, a tanulmány társszerzője.