Ausztrál kutatók állítják, egy Victoria állambeli bozótosban lévő ősi helyszín lehet a világ legrégebbi csillagvizsgálója, megelőzve a legismertebb csillagokhoz köthető rituális helyeket, mint például Stonehenge.

Duane Hamacher, a melbourne-i Monash Egyetem ősi csillagászattal foglalkozó szakértője elmondta: az első ausztráloknak összetett ismereteik voltak a Naprendszerről, és a különleges helyszín eloszlathatja azt a vélekedést, hogy a bennszülöttek "primitív" nomád, gyűjtögető-vadászó nép voltak.

Nagyon jól értették a Nap, a Hold, a bolygók és a csillagok egy éven belül megfigyelhető és hosszabb időszakokra jellemző mozgását.

A helyszín felügyeletével megbízott Reg Abrahams szerint lehetséges az is, hogy ezen a helyen használtak a világon elsőként bizonyos mezőgazdasági technikákat, például teraszos földművelést. Abrahams szerint a mezőgazdasági termelés nyomai több tízezer évesek, tehát jóval korábbra nyúlnak vissza annál, mint amit az antropológusok az eddigi legrégebbieknek hittek. Az általános vélekedés szerint ugyanis a mezőgazdaság bölcsője 6000 éve Mezopotámiában volt.

A szakértő szerint a vélhetően a Nap mozgását feltérképező, kövekkel kirakott csillagvizsgáló körül egykor egy falu és farmok helyezkedtek el. Abrahams azonban ezt közvetett bizonyíték alapján véli így:

Ha kialakítasz egy kőépítményt, amely jelzi az évszakok változását, a napfordulókat és a napéjegyenlőségeket, akkor úgy logikus, hogy legalább az év nagy részében azon a bizonyos helyen tartózkodsz