Évente több száz hópárduccal végeznek az orvvadászok és a jószágaik elragadásáért bosszút álló állattenyésztők Ázsiában – derült ki a vadállat-kereskedelmet megfigyelő TRAFFIC hálózat friss jelentéséből. A 2008 óta eltelt időszakot bemutató tanulmány évente 221-450 hópárducról (Panthera uncia) ír, de az elejtett állatok száma ennél jóval magasabb is lehet.

A szakemberek szerint a nagymacskák levadászásának legfőbb oka az ember és állat közötti konfliktus. Mivel a hópárduc könnyedén végez a nála akár háromszor nagyobb súlyú állatokkal, gyakran ragad el jószágokat, és ennek megtorlásaként az állattenyésztők leölik a nagymacskákat - írja az MTI. Persze gyakran előfordul, hogy az állattenyésztők is megpróbálkoznak a tetemek értékesítésével, hogy kárpótolják magukat a veszteségeikért.

A ragadozó tökéletesen alkalmazkodott a hegyvidéki élethez, izmos lábaival nagyokat ugrik, vastag bundája tartja melegen, szürkésfehér színével könnyen elrejtőzik, hosszú farkával egyensúlyoz.

Főleg Közép-Ázsia hegyvidékein él, de előfordul Afganisztán, Pakisztán, Bhután, Kína, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Mongólia, Nepál és Oroszország magashegyi területein is. Az ismert esetek több mint 90 százaléka öt országban - Kína, Mongólia, Pakisztán, India és Tádzsikisztán - történt.  

A szakemberek szerint félő, hogy a hópárducok bundájának, karmainak és fogainak illegális kereskedelme az internetre költözik, hogy kikerülje a törvényi szabályozást. Az állatok testrészeinek gyógyító hatást tulajdonítanak.

A jelentés szerint a veszélyeztetett faj megóvása érdekében a haszonállatok fokozottabb védelmére, nemzetközi összefogásra és a helyi közösségek munkájára van szükség.

Becslések szerint mára mindössze nagyjából négyezer példány maradt a vadonban a világ legtitokzatosabb nagymacskájából.