Magyarország október 5-én ratifikálta a megállapodást, aminek fő célkitűzése, hogy a Föld légkörének felmelegedése 2 Celsius fok alatt maradjon.
Pénteken hatályba lépett a Párizsi Megállapodás, jelentette az MTI. A megállapodás célja, hogy a kötelezettséget vállaló 195 ország a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
A megállapodást a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.
A megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, amely minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik intézkedéseik eredményét.
Magyarország az Európai Unió hat másik tagállamával együtt – Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia – október 5-én ratifikálta a megállapodást, miután előző nap az Európai Parlament és az Európai Tanács is megtette ezt. A hatályba lépés feltétele volt, hogy ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki.
Számos ország, köztük a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója - Kína és az Egyesült Államok - ratifikálta a klímamegállapodást. Az EU és hat tagállamának csatlakozása után immár 72 ország lett részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725 százalékáért felelnek.
A 2020-ig kidolgozandó részletszabályok további hatékony eszközöket sorakoztathatnak fel a klímaváltozás ellen, meghatározva a globális fellépés irányát a következő évtizedekre.
Nem elegendő a pénteken életbe lépett párizsi klímaegyezményben vállalt üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésének mértéke ahhoz, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartsa az iparosodás előtti időkhöz képest. A 2030-ra előrejelzett globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás további 25 százalékos csökkentésére van szükség a célok tartására - állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) éves emissziós jelentése.
Az egy éve tető alá hozott párizsi megállapodás pénteki hatályba lépése előtt, csütörtökön közzétett jelentés szerint 2030-ban az emisszió várhatóan eléri a 54-56 milliárd tonna szén-dioxid ekvivalenst, ami 12-14 milliárd tonnával lesz több, mint ami ahhoz szükséges, hogy tartható legyen a 2 Celsius-fok alatti küszöb. Egymilliárd tonna nagyjából egyenlő az Európai Unió tagállamainak közlekedése (benne a légiközlekedés) által egy év alatt generált gázkibocsátásnak - olvasható az UNEP honlapján közzétett jelentésben.
Ha a párizsi klímavállalásokat teljesen mértékben megvalósítják, a 2030-ra jelzett kibocsátás mértéke alapján a hőmérséklet-emelkedés 2,9-3,4 Celsius-fok lesz ebben az évszázadban az iparosodás előtti időkhöz képest, olvasható a jelentésben.
"Jó irányban haladunk, a párizsi megállapodás le fogja lassítani a klímaváltozást, mint ahogy a montreali jegyzőkönyv minapi módosítása a fluorozott szénhidrogének (HFC) csökkentéséről Kigaliban. Mindkettő a tagállamok erős elkötelezettségét jelzi, de ez nem elegendő, ha el akarjuk kerülni a súlyos klímaváltozást" - hangoztatta Erik Solheim, az UNEP főtitkára.
"Ha nem teszünk további lépéseket, kezdve a jövő heti marrakeshi klímakonferenciával, elkerülhető emberi tragédiát fogunk gyászolni. Az éhség, szegénység, betegség és konfliktusok által sújtott klímamenekültek állandóan az elszalasztott lehetőségre fognak emlékeztetni minket. A tudomány azt mutatja, hogy sokkal gyorsabban kell cselekednünk" - tette hozzá.
Az államok jelenlegi vállalásai a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének, közölte a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Párizsi Megállapodás pénteki hatályba lépésére reagálva. Az egyesület kiemelte: minden országnak, köztük Magyarországnak is komolyan kell vennie szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiaforrások támogatásával kellene garantálnia a párizsi célok teljesülését.
A Greenpeace szerint kevés a mozgástér, a globális átlaghőmérséklet emelkedése már túllépte az 1 Celsius fokot, a klímaegyezményben szereplő jelenlegi nemzeti vállalások a felét sem teszik ki a szükséges kibocsátás-csökkentésnek. A párizsi klímaegyezmény életbelépése egyértelmű elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetése és a megújuló energiaforrások használata mellett - hangoztatja az egyesület.
A Greenpeace Magyarország Egyesület szerint Magyarországon is fel kell gyorsítani a fenntartható megújuló energiák terjedését, 2014-ben a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya 9,5 százalék volt, szükség van a napenergia arányának növelésére - amely mindössze 0,5 százaléka a hazai megújulóenergia-termelésnek -, valamint a szélenergia térnyerésére.