Hosszabb távon a súlyos gerincvelő-sérülések kezelésében is komoly reményekkel kecsegtet az a kísérlet, melyben a lebénított majmok agyába ültetett wifi segítségével küldtek jeleket a végtagot mozgató idegeknek. Az elektromos impulzusnak köszönhetően az állatok újra tudták használni a lábukat: a neurotechnológia hozhat áttörést a gerincsérült embereknél is.
A kísérleti rézusz majmok egyik lábát a gerincvelőjüket megsértve bénították meg a kutatók, hogy egy új eszközt próbáljanak ki: ennek segítségével a sérült részt kihagyva egyenesen az állatok agyából lehet elektromos jeleket küldeni a lábat mozgató idegekhez. A Svájci Szövetségi Technológiai Intézet kutatói szerint az új technika egy évtizeden belül el fog jutni abba a szakaszba, hogy már embereken is ki lehet próbálni.
A gerincvelő nagyjából egy nagysebességű vezetékként képzelhető el. Az agyból elektromos jeleket juttat el a test többi részébe, súlyos sérülteknél azonban az üzenet nem jut el a megfelelő helyre, így a sérüléstől lefelé teljesen megszűnhet a mozgásképesség és az érzékelés. A gerincsérülések ritkán gyógyíthatók, de egyre több kísérletben próbálják meg új technológiákkal átugrani a sérült területet.
A mostani kísérletben egy csipet ültettek be a majmok mozgásért felelős agyi területére. Ezek feladata, hogy a lábak mozgatására irányuló agyi utasításokat, illetve az ezeknek megfelelő elektromos kisüléseket dekódolják és közvetítsék egy közelben lévő számítógépre. Innen az üzenet a majom gerincébe tett másik implantátumhoz továbbítódik, mely már képes elektromosan stimulálni a megfelelő mozgatóidegekhez.
A Nature-ben publikált eredmények szerint a majmok jól reagáltak, a technikai rásegítésnek köszönhetően jelentős részben visszanyerték mozgáskontrolljukat, és hat napon belül újra képesek voltak a nagyjából egyenes járásra. Bár az összetettebb, irányváltós mozgásképességről még nincsenek ellenőrzött adatok, ez már így is nagy dolognak számít.
„Először sikerült főemlősök mozgását neurotechnológiával helyreállítani” – nyilatkozta a kutatásban résztvevő Gregoire Courtine. Az emberi mozgáskoordináció ugyan bonyolultabb a majmokénál, és a négyből csak egy végtagot bénítottak meg a kísérletben, az eredmények így is nagyon biztatóak. A Lausanne-i idegsebész Jocelyne Bloch szerint:
Most először tudom elképzelni, hogy egy teljesen lebénult páciens képes lehet majd mozgatni a lábait ezen az agy-gerinc interfészen keresztül.