Összesen 26 millió euróval (körülbelül nyolcmilliárd forinttal) támogatja közvetlenül Brüsszel az Európai Bizottság révén a magyar kutatás-fejlesztést. Ezzel két új hazai kutatócentrum létrehozásához járul hozzá jelentős összegekkel az Európai Unió.
A Teaming elnevezésű uniós program Horizon 2020 kutatási pályázati felhívását azoknak az uniós tag és társult államoknak írta ki 2014-ben az EU, amelyek kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítménye nem éri el az európai élvonalét. Így Magyarország is pályázhatott, a NKFIH koordinálásával kilenc tervet nyújtottunk be, derült ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) hétfői sajtótájékoztatóján.
A tíz legjobbat 27 ország összesen 169 pályázatból választották ki két lépcsőben, hazánk mellett Bulgária, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia, valamint Albánia, Örményország, Bosznia-Hercegovina, Feröer-szigetek, Macedónia, Grúzia, Moldova, Montenegró, Szerbia, Tunézia, Törökország, Ukrajna nyújtott be részvételi anyagot úgynevezett kiválósági központok alapítása érdekében.
Magyarország különösen jól szerepelt a pályázaton, egyedüli országként egyszerre két kooperatív projektre is kap a jövőben támogatást. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a német Fraunhofer Társasággal együttműködve kiber-fizikai gyártó és logisztikai rendszerek területén indíthatnak fejlesztési tevékenységet. Emellett a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Egyetem, és az MTA Biológiai Kutatóközpontja a németországi Európai Molekuláris Biológia Laboratórium (European Molecular Biology Laboratory - EMBL) közreműködésével a molekuláris orvostudomány hazai fejlesztését tűzte célul.
A két magyar vezetésű konzorcium összesen tehát 26 millió euró lehívható forrást nyert el a következő hét évre, amihez állami támogatásból és önerőből tesznek még hozzá a pályázók.
A SZTAKI, a műegyetem és a Fraunhofer közös projektje a Termelésinformatikai és Termelésirányítási Kiválósági Központ névre hallgat (angolul: Centre of Excellence in Production Informatics and Control, mozaikszóval: EPIC). Az EPIC célja, hogy az előttük álló hétéves futamidő alatt az úgynevezett kiber-fizikai termelési rendszerek kiemelkedő tudásközpontjává váljon: a résztvevők gyorsítsák a hazai gyártási innovációs folyamatokat, új ipari logisztikai megoldásokat dolgozzanak ki, magasan kvalifikált szakértők új generációit neveljék ki, valamint többféle iparágaknak hátteret biztosító, fenntartható és versenyképes gyártási ökoszisztémát alakítsanak ki hazánkban és Európában. A SZTAKI nevével fémjelzett projekthez olyan nagy hazánkban jelenlévő cégek adták támogatásukat mint például az Audi, vagy a Bosch, mondta az Index kérdésére Kádár Botond projektmenedzser.
A projekt 10 876 825 euró (kb. 3,26 milliárd forint) támogatást nyert el az EU-tól, amelyhez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 3,6 millió eurós (kb. 1,08 milliárd forint) támogatással járul hozzá, és mindezt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) elnyert pályázati források valamint jelentős önrész egészít ki közel 7,3 millió euró (2,2 milliárd forint) értékben. A projekt költségvetése így mintegy 21,7 millió euró, azaz 6,5 milliárd forint összesen.
Az öttagú orvosi konzorcium pályázata a Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (avagy Molmedex) létrehozására irányult. A Molmedex (angolul: HCEMM - Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine) kutatócsoportjainak tevékenységében nagy hangsúlyt kap majd a transzlációs medicina, azaz az alapkutatási eredmények klinikai alkalmazásának elősegítése. Ahogy Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese fogalmazott: “a laboratóriumtól a betegágyig” íveljen a kutatás, ami személyre szabott terápiát eredményezzen, olyan nem járványos, de tömeges betegségekre fókuszálva, mint a rák, szív és érrendszeri kórok, a cukorbetegség, vagy a lisztérzékenység. Az új kiválósági központ székhelye az új szegedi innovációs parkban, az ELIPOLIS-ban lesz. Fésüs László, a Debreceni Egyetem egykori rektora, a Molmedex projekt szakmai igazgatója hangsúlyozta: az új központtól azt várják, hogy csökkentse a résztvevő intézmények közötti széttagoltságot, és segítse többek között a közös infrastruktúra-fejlesztést is.
A HCEMM 14 997 310 millió eurót (kb. 4,5 milliárd forintot) kap az EU-tól, amelyhez az NKFIH még további 5 millió eurót tesz hozzá, és hozzá jön még a GINOP-tól elnyert pályázati források és jelentős önrész mintegy 32 millió euró (9,6 milliárd forint) értékben. A projekt összköltségvetése így 52 millió euró, körülbelül 15,6 milliárd forint.
Mint fentebb említettük, a két nyertes pályázatban egy-egy nemzetközileg is elismert kutatóközpont is részt vesz, szakmailag masszívan támogatva a magyar kutatásfejlesztési törekvéseket. A termelésinformatikai és termelésirányítási programban a német Fraunhofer Társaság, míg az orvostudományi projektben az európai élettani kutatások integrálásában élenjáró németországi Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (European Molecular Biology Laboratory, EMBL) adja majd át tapasztalatai legjavát.