Egyre több szemét kerül a világ óceánjaiba, és a madarak sajnos szívesen falatoznak az egyébként emészthetetlen és ízetlen műanyagból. A tudósok rájöttek, hogy miért találják olyan vonzónak a plaszikot: a szaga miatt. Ha nem is tudunk egy csapásra megszabadulni az óceánokba kerülő több tízmillió tonnányi műanyag hulladéktól, legalább arról érdemes lenne gondoskodni, hogy kevésbé legyen vonzó a tengeri élőlényeknek.

Amikor az gondoljuk, hogy egy állat valamilyen ostobaságot követ el, érdemes megvizsgálni a helyzetet az élőlény szemszögéből - mondja Matthew Savoca, a tanulmány vezető szerzője, a a Kaliforniai Egyetem munkatársa. Több tízmillió év alatt fejlődtek ki azok a módszereik, amelyekkel megtalálják a táplálékukat, szóval ebben az esetben nagyon is pontos és intelligens döntést hoznak.

Savoca rájött, hogy az albatroszok és sok más tengeri madár nagyon jól kiszagolja a dimetil-szulfidot. Ez az anyagot többek közt az algák bocsátják ki, amikor a krillek velük táplálkoznak. A krillek pedig a madarak egyik kedvenc táplálékai, tehát a szag azt jelzi nekik, hogy közel van a vacsorájuk.

Sajnos a műanyag hulladékot beborító algák is dimetil-szulfidot bocsátanak ki, ezért kerültek be a palackok a tengeri táplálékláncba. Bár még nem sikerült kimutatni, hogy a műanyagok elfogyasztása közvetlenül az állatok halálát okozná, ennek mindenképpen káros következményei vannak. A műanyagból az állatok nem nyernek semmilyen energiát, ugyanakkor energiát pazarolnak a levadászásukra és elfogyasztásukra. A testükben cipelt extra súly pedig a vadászási esélyeiket rontja.

Savoca azt javasolja, hogy valamiképpen változtassák meg a műanyagok felületét, hogy a rájuk tapadó algák ne vezessék félre a madarakat. Ez viszont már nem egy környezetvédő dolga lesz, hogy kitalálja, miként lehet ezt megvalósítani.