A Föld mágneses mezején túli régióban a NASA tudósai közel fénysebességgel száguldozó elektronokat észleltek, és senki sem tudja, hogy miért vannak ott. A fizikusok most próbálják kitalálni, hogy milyen erők gyorsíthatják az elektronokat ilyen rendkívüli sebességre.

Olyan helyen láttunk nagy energiájú elektronokat, ahol szerintünk nem kellene lenniük, és semmilyen modell nem passzol rájuk. Alapvető hiányosságot találtunk a tudásunkban

- mondta David Sibeck, a Goddard Űrközpont munkatársa.

A nagysebességű elektronokat a THEMIS űrmisszióban észlelték. Ebben a programban öt műholdat küldtek Fold körüli pályára, hogy megfigyeljék a védelmező mágneses mező működését.

Elsősorban azt szerették volna megérteni, hogy mi váltja ki a geomágneses viharokat, amelyek megzavarhatják a földi kommunikációs rendszereket, de amikor belekezdtek a vizsgálatokba, csak újabb kérdések merültek fel.

A Napból folyamatosan áramlanak a Föld felé a nagy energiájú elektronok, de a mágneses pajzs megvéd minket a káros hatásuktól. Amikor az elektronok elérik a magnetoszféra legkülső peremét, a mágneses mező lelassítja őket, és a legtöbbjük elterelődik az űr felé. Néhány azonban egyenesen visszaverődik a Nap felé, és nagy energiájú, szupergyors elektronok köteléke jön létre.

A fizikusok évtizedeken át úgy gondolták, hogy a peremen odavissza cikázva nyerik az energiájukat, ettől gyorsulnak fel a fénysebesség közelébe. Csakhogy a THEMIS megfigyelései alapján máshol szerzik az energiájukat, és a tudósok egyelőre nem tudják megmagyarázni, hogy ez miként történhet meg. Nagyon úgy néz ki, hogy ezek az elektronok el sem érik a peremet.

Az egyik kutató, Lynn Wilson azt javasolta, hogy a gyorsulás okát ne a nagy űrbéli régiókban keressék, szerint valami nagyságrendekkel kisebb méretű dolog lesz a magyarázat.