Régészek felfedeztek egy hatalmas, 1500 éves kőépítményt a Kaszpi-tenger közelében, és úgy vélik, hogy a 120 hektáron elterülő kőrengeteget nomád törzsek építhették, például a hunok.

A kazahsztáni Stonehenge különböző méretű sziklákból áll, de a legkisebbek is 4 méter magasak, és vannak köztük több tíz méteresek is – közölte Andrey Astafiev, a délnyugat-kazahsztáni Manggisztaui Állami Történelmi és Kulturális Rezervátum régész munkatársa.  

A sziklalapokat beleállították a földbe, és némelyik egészen úgy néz ki, mint amilyeneket Stonehenge-ben láthatunk. Néhány sziklára fegyverek és teremtmények képét vésték fel. Az egyik legkülönlegesebb felfedezés azonban nem kőből van. Egy részben ezüstből készült nyerget is találtak, amelyet vaddisznók, őzek és ragadozó állatok képei borítanak.

Még rengeteg munka áll a régészek előtt, és egyelőre csak annyit sejtenek az építkezés jellege és a sziklák alapján, hogy egy nomád törzs hagyatékát találták meg. Az ezüstnyereg dekorációja abból a korszakból származhat, amikor összeomlott a Római Birodalom, és a Hunok portyáztak Ázsia és Európa között.

A nyergen lévő jelek alapján a tulajdonosa valószínűleg gazdag és kiváltságos ember volt. Azt viszont még nem tudják, hogy a tárgy miért került oda. Jevgenyij Bogdanov orosz akadémikus, a felfedezésről beszámoló tudományos cikk társszerzője szerint rituális vagy temetkezési céllal temethették el a nyerget. Találtak ott egy csontvázat is, de a vizsgálataik szerint az évszázadokkal a nyereg után került a földbe.

Az egész lelőhelyet egy fémdetektoros kincskereső találta meg, F. Akhmadulin, aki az ezüstnyereg egyik töredékét 2010-ben megmutatta a régészeknek. Ebben a sivatagos régióban azonban elég rossz a gazdasági helyzet, ezért a régészek csak 2014-ben tudták elkezdeni a tudományos munkát.