A Plútó híres szívformájú jégmezője nagy változásokon ment át az elmúlt négymilliárd év során. A körülbelül ezer kilométer széles, és a becslések szerint több száz méter vastag Sputnik Planitia jégmező és az eredeti helyéről körülbelül 1200 kilométert vándorolt délkeleti irányban.

A Földön az akkora változást jelentene, mintha Észak- és Dél-Amerika helyet cserélne

- mondta James Keane, az Arizonai Egyetem kutatója, a Nature tudományos lapban publikált cikk vezető szerzője.

Ez a felfedezés megerősíti azt a feltételezést is, hogy a Plútó jeges felszíne alatt egykor óceán volt, és hogy az talán még ma is ott van.

A hatalmas medencét, amelyben a jégmező elterül, egy komolyabb becsapódás hozhatta létre négymilliárd évvel ezelőtt. A medence alját fagyott nitrogén, metán és szén-monoxid borította be, ez hozta létre a hatalmas jégmezőt. 

Keane arra is felfigyelt, hogy a jégfolt a Plútó egyenlítője közelében van, azon az oldalon, amely mindig a Charon nevű hold felé néz. Ez a kutatók szerint nem lehet véletlen, valószínűleg a gravitáció rendezte így a terepet. A jégmező mozgatásában a Plútó forgása is kivette a részét, amely az egyenlítő környékére, a leggyorsabban forgó régióba kényszeríti a mozdítható felszíni elemeket.

A Plútó jeges felszínén lévő repedések is a Sputnik Planitia vándorlásáról szóló elméletet erősítik meg, és egyben azt sugallják, hogy óceán van a felszín alatt, amely segíthette a jégréteget a helyére csúszni.