Hiába telt el 71 év, Németország folytatja a náci bűnök feltárását, amelynek érdekében egészen szokatlan eszközöket is bevetnek. Felépítették az auschwitzi haláltábor virtuális modelljét, amelynek segítségével ellenőrizni tudják a vádlottak állításait.

A képernyőn és VR-sisakban is bejárható lágert Ralf Breker hozta létre. A szakember öt napot töltött Auschwitzban a terület lézeres szkennelésével, majd fél év alatt hozta létre a virtuális haláltábort, mondta el a BBC-nek.

Bár az épületek egy részét, és a dokumentumokat a háború vége felé a nácik megsemmisítették, a digitális szakembereknek sikerült rekonstruálni az eredeti állapotokat. Megmaradt például egy gázkamra, amelyet óvóhelyként használtak, és egyes épületrészeket a falakon hagyott nyomok alapján következtettek ki.

A modellt júniusban már használták, amikor egy táborban szolgálatot teljesítő katonát, Reinhold Hanningot ítéltek el 170 ezer ember meggyilkolásában való közreműködéséért. A férfi öt éve börtönt kapott.

A bíróság a virtuális tábort bejárva képes volt megítélni, mit láthatott Hanning az őrtoronyból. A legtöbb vádlott ugyanis azt állítja, fogalma sem volt arról, mi zajlik a táborban.

Sokan teszik fel a kérdést, a háború után 71 évvel miért van szükség a tárgyalások folytatására. Jens Rommel, a náci háborús bűnöket vizsgáló iroda vezető ügyésze a BBC felvetésére azt mondta: „A bűnöket a német állam szervezte meg, így a bűnüldöző szerveinknek kötelessége kivizsgálni ezeket az eseteket.”

A VR-Auschwitzot megalkotó Ralf Breket úgy vélte, a virtuális helyszínek 10 éven belül a bűnüldözés fontos eszközei lesznek.