Amerikai tudósok szerint egyformán jól tudott fára mászni és földön járni a Lucy nevű emberelőd – írja az MTI. Lucy az emberi evolúciós családfa egyik korai ágához, az Australopithecus afarensishez tartozik.
Lucy megtalálása 1974-ben tudományos szenzációt jelentett, mivel az emberi evolúció kezdeteit helyezte új megvilágításba. A modern ember, a Homo sapiens 200 ezer éve jelent meg Afrikában.
Az Australopithecus afarensisnek voltak emberszerű és majomszerű vonásai is. A tudósok korábban megállapították, hogy a lábfej alapján csontozata alkalmas volt a két lábon felegyenesedve járásra. Arra is kíváncsiak voltak, töltött-e még időt a fákon, mint ősei; a csimpánzok, a mai ember legközelebbi élő rokonai sokat időznek a lombok között.
A kutatók a legmodernebb képalkotási technikákkal vizsgálták meg a 3,16 millió éves, Etiópiában előkerült egyed kövületét. A Lucy karjáról készült felvételek azt mutatták, hogy a végtag olyan erőteljes felépítésű volt, mint a csimpánzoké, ami arra utal, hogy a faj tagjai elég sok időt töltöttek a fákon, mellső végtagjukkal az ágakba csimpaszkodva.
A Texasi Egyetem tudósai nagy felbontású, röntgensugaras CT-felvételeket készítettek Lucy kövületéről. Az adatokat összevetették a mai ember és a csimpánz csontjainak adataival.
Az elemzéshez olyan egyedre volt szükség, amelynek mind a felső, mind az alsó végtagjai jó állapotban maradtak fenn, nagyon ritka az ilyen kövület.
– mondta Christopher Ruff anatómia- és evolúciókutató, a tanulmány vezető szerzője.
Az eredmények teljes összhangban vannak Kappelmann és kollégái augusztusban közzétett munkájával, amely a csontok törései alapján kimutatta, hogy Lucy élete úgy érhetett véget, hogy leesett egy fáról. Kappelman feltevése alapján a nagyjából egy méter magas Lucy táplálékát a talajon járva szerezte meg, éjjeli menedéket viszont a lombok között talált. Sérülései alapján több mint 12 méteres magasságból zuhanhatott a földre.