Több mint százezer laikus és tizenegy tudományos intézet vett részt a világ eddigi legnagyobb kvantumfizikai kísérletében, és bizonyította be, hogy

A kvantummechanika elmélete szerint két összefonódott részecske, mint például a fényrészecskék (fotonok) összefonódása, akkor is megmarad, ha egymástól nagy távolságokra vannak. Az összefonódott részecskékből álló részecskepár egyik tagjának még a megmérése is a fény sebességénél gyorsabban befolyásolja a tőle messze lévő másik tag állapotát. Összefonódott állapotban a két részecske bizonyos tulajdonságait csak együttesen lehet értelmezni. Ha például az egyiket megbolygatják, akár a puszta megfigyelésével is, az a másikra is hatással lesz.

Mivel semmi sem terjedhet gyorsabban, mint a fény, ez ellentmond a speciális relativitáselméletnek. Einstein a jelenséget ezért kísérteties távolhatásnak nevezte. Csakhogy a kvantumösszefonódás hatásait már sok kísérlet igazolta. Némi fantáziával és erőfeszítéssel megtalálhatóak a kiskapuk és az eredmények klasszikus fizikával, tehát a kvantumfizikai módon is igazolhatók - úgy, hogy a kísérletben a mérési alap kiválasztásához használt véletlenszám-generátort kívülről irányítják. 

A tesztnek szigorú körülmények között kellett zajlania annak érdekében, hogy meggyőző lehessen. Az egyik ilyen körülmény az előre meg nem jósolható és független inputok alkalmazása. Ezért alkalmaztak a Big Bell Testnek nevezett szerdai kísérletben több mint százezer "egymástól független szabad elmét", ahogy az MTI fogalmaz.

A Big Bell Test során minél több embernek kellett nullák és egyesek tetszőleges sorozatát elküldenie számítógépen, tableten vagy okostelefonon tíz város 11 kutatólaboratóriumába, köztük az Osztrák Tudományos Akadémia Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Intézetébe. E véletlenszerűen kiválasztott sorozatok alapján irányították a laboratóriumban zajló kísérleteket, ami a potenciális kiskapukat is kiiktatta. A százezer résztvevő több mint kilencvenmillió bit információt termelt, és újabb bizonyítékot alkotott arra, hogy az összefonódás nem kísérteties, hanem valódi.

Bécsi kísérletünk a véletlenszerűen generált adatok segítségével bizonyította, hogy az összefonódás létezik és a világ valóban olyan őrült, ahogyan azt a kvantumfizika állítja

- fogalmazott Thomas Scheidl kvantumfizikus.

Az elektronoktól, a protonoktól vagy a Higgs-bozontól eltérően, amelyek egymással tökéletesen felcserélhető, azonos körülmények között ugyanúgy viselkedő részecskék, minden emberi tevékenység egyedülálló, ezért nagyon értékes a Bell-teszt szempontjából. A Big Bell Test célja részben éppen az volt, hogy először mutassa be az emberi döntések hozzájárulását a tudományhoz.