Hiába fordít a világ milliárdokat a malária elleni küzdelemre, Afrikában továbbra is komoly gondokat okoz a betegség, a felszámolását célzó ENSZ-program pedig nem elég hatékony.
Nem áll jól a malária elleni küzdelem, derül ki az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kedden közzétett 2016-os jelentésében (World Malaria Report 2016).
Vannak területek ahol javulás tapasztalható: a szubszaharai régióban a gyerekek és a várandós nők esélye nőtt a malária elleni védekezésre, az elmúlt öt évben meredeken emelkedett az elvégzett tesztek, és a megelőző kezelések száma, és csaknem kétszer annyian fordultak 2015-ben lázas tüneteikkel orvoshoz mint 2010-ben. A WHO azonban úgy látja, hogy sok emberhez továbbra sem jutnak el a gyógyszerek, amikkel hatékonyan lehetne küzdeni a kór ellen. A pénzügyi források is apadoznak, sokan nem irtatják a szúnyogokat, az érintett területeken élők negyven százaléka még mindig szúnyogháló nélkül alszik, ami így együtt alapvető módja lenne a malária elleni küzdelemnek.
Bár Ázsiában is gyakori a malária, a legtöbben Afrikában kapják el a maláriát, a kontinensen belül pedig a szubszaharai terület a legfertőzöttebb: 2015-ben a maláriás megbetegedések 90 százalékát, a malária okozta halálok 92 százalékát itt regisztrálták. A halálos áldozatok körülbelül hetven százaléka öt év alatti kisgyerek.
A kór ellen pedig továbbra sem létezik védőoltás. A WHO eredeti célja az volt, hogy 2015 végére nulla közelébe szorítsa le az új maláriás megbetegedések számát, ami egyáltalán nem sikerült. Tavaly 212 millióan kapták el a betegséget, amely 429 ezer emberrel végzett is. Ráadásul a szűrőn valószínűleg csak az esetek töredéke akad fenn: a megbetegedések túlnyomó többségét sosem regisztrálják.
Novemberben a WHO bejelentette, hogy 2018-ban három országban tesztelni kezdenek egy új maláriaellenes védőoltást. Az RTS,S vakcina hatóanyaga a P. falciparum, a legveszélyesebb malária kórokozó ellen venné fel a küzdelmet. 2020-ra legalább tíz újabb országban szeretnék teljesen visszaszorítani a maláriát (idén Kirgizisztán és Sri Lanka minősült maláriamentes országnak).
A 2015-ben elfogadott stratégia a kitűzött célok mielőbbi elérését sürgeti. A 2020-ra a megbetegedések negyven százalékos csökkenését irányozzák elő a 2015-ös szinthez képest, de jelenleg a 91 maláriafertőzött ország és térség közül csak negyvenben látszik a cél közelebbinek. A fejlődés különösen a legfertőzöttebb területeken lassú nagyon. A malária elleni küzdelem pénzügyi forrásai sincsenek a szükséges mértékig biztosítva: 2000 és 2010 között szépen emelkedett az erre fordított összeg, de azóta elfogyott a lendület, 2015-ig összesen 2,9 milliárd dollárt költöttek malária elleni küzdelemre, ami a 2020-ra kitűzött 6,4 milliárd dollár alig fele.