Amerikai kutatók közvetlen bizonyítékot találtak arra, hogy a zikavírus képes szaporodni a magzati agyban, akár hét hónappal az után is, hogy az anya zikafertőzésen esett át, sőt a vírus a csecsemő megszületése után is jelen van a gyermek agyában.
Víruskutató szakemberek új felfedezése alátámasztja azokat a kezdeti esettanulmányokat, amelyek azt jelezték, hogy a szúnyog által terjesztett vírus mind a várandós nő méhlepényében, mind a magzati agyban képes szaporodni, jelentette az MTI. “Kimutattuk, hogy a zikavírus képes szaporodni a csecsemőagyban a gyermek születése után, és jelen van a placentában hónapokon át, azaz a vártnál sokkal hosszabb ideig” – közölte Julu Bhatnagar, az amerikai járványügyi hivatal (CDC) kutatója, a most közzétett tanulmány vezető szerzője (a teljes tanulmány itt olvasható).
Az általában szúnyogok terjesztette kór legtöbbször veszélytelen, azonban ha várandós nőt fertőz meg, akkor a magzata rendellenesen kis fejjel, mikrokefáliával jöhet világra, ami további súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat. A kutatók felfedezése segíteni fogja a tudományt abban, hogy megértsék, miként képes születési rendellenességeket és vetélést okozni a zikaláz.
Tanulmányukhoz a CDC szakemberei zikafertőzött betegek szöveteit vizsgálták, köztük nyolc kisfejűséggel született csecsemő agyszöveteit, akik később meghaltak. 44 várandós nő placentaszöveteit is bevonták tanulmányukba, közülük 22 látszólag egészséges gyermeknek adott életet, 22 pedig elvetélt vagy mikrokefáliával (kisfejűség) született gyermeket hozott világra.
A zikavírusról már kiderült, hogy ritka születési rendellenességet, kisfejűséget okoz: a csecsemő a normálisnál kisebb fejkörfogattal és aggyal születik, ami egész életére kiható fogyatékosságot okoz. A kutatók most megtalálták a zika genetikai anyagát, RNS-ét a magzati agyszövetekben és a placentában több mint hét hónappal az után is, hogy az anya zikalázon esett át. Egy esetben találtak bizonyítékot arra, hogy a vírus szaporodott a mikrokefáliával született csecsemő agyában, aki két hónappal születése után meg is halt.
A kutatás során mind a nyolc vizsgált mikrokefáliás csecsemő zikavírustesztje pozitívnak bizonyult. Valamennyi édesanyja a várandósság első három hónapjában fertőződött meg a vírussal, ami megerősíti azt a korábbi bizonyítékot, hogy a zikavírus a terhesség korai időszakában a legveszélyesebb. "Nem tudjuk, mennyi ideig képes létezni a vírus, de jelenlétének jelentősége van a mikrokefáliával született és a zikafertőzött anyától látszólag egészségesen született gyermekek esetében is" - magyarázta Bhatnagar.
Egy másik tanulmányukban amerikai kutatók kimutatták, hogy az Egyesült Államokban zikalázon átesett várandós nők mintegy hat százalékának magzatánál alakult ki születési rendellenesség. Az amerikai zikaadatbank adatait elemezve megállapították, hogy a 442 nő esetében, akik kihordták terhességüket 26 gyermek született a zikavírushoz köthető egy vagy több rendellenességgel. Közülük 18 gyermeknek vagy magzatnak volt kisfejűsége. Az anyák olyan térségekben fertőződtek meg, ahol a vírus járványszerűen terjedt - olvasható az amerikai orvostársaság lapjában (JAMA) megjelent tanulmányban.
Thomas Frieden, a CDC igazgatója hangsúlyozta, hogy a tanulmány azért nagy jelentőségű, mert kimutatta, hogy a kisfejűség és más magzati rendellenességek aránya az Egyesült Államokban született gyermekeknél hasonló a Brazíliában becsült fertőzési aránnyal. A zikavírus valódi veszélyt jelent az egész terhesség alatt, de különösen az első három hónapban létfontosságú, hogy a várandós nők ne utazzanak olyan térségbe, ahol a zikaláz terjed, hívta fel a figyelmet Frieden.